Képviselőházi irományok, 1906. VII. kötet • 95-100. sz.
Irományszámok - 1906-97. A m. kir. állami számvevőszék jelentése a magyar korona országainak 1898-1902-ig terjedő öt évi államháztartása eredményeiről
112 97. szám. 421. képviselőházi szám alatt iktatott jelentést), itt a kincstári vasművek kezelésével egyesitetott és mindezek kezelése most már az ••> Állami vasgyárak < közös czím alatt fordul elő a költségvetésben ós a zárszámadásban. A jelen összeállításban is tehát a kérdéses gyárak kezelési eredményei a vasművekével egj^ütt az »Állami vasgyárak « tétel alatt nyertek kimutatást, eltórőlcg a korábbi basonnemű kimutatástól, a melyben a szóban forgó gyárak kezelési eredményei és az államvasutak kezelési eredményeivel együtt voltak kimutatva. 6. Az állami pénztárak, a pénzügyőrség, az orszéigos kataszteri felmérés és a selmeczbémyai bányászati és erdészeti akadémia bevételei az 1893. évben még a pénzügyi tárcza '-Különféle bevótelek« czíménól fordultak elő, de már 1899-ben, tekintettel az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-czikk ide vágó rendelkezéseire, maguknál 'az illető czímeknél irányoztattn k elő ós számoltattak el. Ehhez képest ezeket a bevételeket a j.ilen összeállításban az 1898. évre vonatkozólag a pénzügyi tárcza különféle bevételei közül kihasítani és a saját ágazataiknál megfelelően számba venni kellett. 7. A bányatéirspénztári hiányok felerészénél fedezésre szolgáló s feltételesen visszafizetendő előlegek, valamint az ezekből várható visszatérítések az 1901. évben már nem a pénzügyi tárcza különféle kiadásai s illetve különféle bevételei közt, a hol addig előirányozva ós elszámolva voltak, hanem a »Nyugdíjak« fejezetnél vétetvén számba, az ebbeli kezelési eredmények a jelen összeállításban az 1898—1900. években is a »Nyugdíjak«-kal együttesen mutattattak ki. 8. Az cdiami kezelésbe vett községi és némely más erdők és kopár területek kezelés az 1899. évtől kezdve az »Állami erdők« kezelésétől elkülönítve külön czím alatt fordulván elő a költségvetésben és a zárszámadásban, az ebbeli kezelési eredmények a jelen összeállításban az 1898. évre vonatkozólag is az »Allami erdők- czím kezelési eredményei közül kihasittattak s a földmivelósügyi közigazgatási költségekhez csatoltattak, mert az állam ezeket az erdőket ós kopár területeket nem gazdálkodási, hanem közigazgatási érdekből vette kezelésbe. 9. A »Gödöllői koronauradalom és állami lótenyészintézetek« czím kezelése, a melyben a ménesbirtokgazdaságok kezelése is benfogl altat ott, az 1900. évi költségvetésben ketté választatott és e czím helyébe a >> Ménesbirtok gazdaságok, gödöllői koronauradalom és bukin-palánkai csikótelep« ós az. »Állami lótenyész intézetek* czímek léptek. Következéskép az ebbeli kezelési eredmények a jelen összeállításban az 1898. ós 1899. években is kettéválasztattak s az emiitett czímek alatt külön-külön mutattattak ki. 10. A tisztelt képviselőház zárszámadás vizsgáló bizottsága az 1868— 1877. évi államháztartási eredmén} T ek összeállítása alkalmából szükségesnek találta, hogy a közös ügyi költségekből produktív czélokra fordított összegek a vagyoncserét képező tét'dek csoportjába mint beruházások felvétessenek s a tisztelt képviselőház ezt az eljérást jóváhagyólag tudomásul vette; ez okból a szóban forgó tételek az illető csoportba ez alkalommal is felvétettek ós pedig az 1898 — 1901. évekre nézve a közösügyi zárszámadásokban, az 1902. évre nóíve a közösügyi költségvetésben rendelkezésre álló adatok alapján. Mindezek után még czélszerűnek találja az állami számvevőszék utalni arra a kapcsolatra, mely egyfelől a jelen összeállítás s másfelől az állami zárszámadáshoz csatolt jelentések szerint mutatkozó pénztáii végeredménynek (fölösleg vagy hiány) között fennáll.
