Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.
Irományszámok - 1906-48. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a körmend-zalalövő-őriszentpéter-muraszombati helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
r 50 48. szám. Az őrházi fensíkok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok ós építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon, a fen síknak ós különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m. 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m. 2-nyi, a czólra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetve kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetve belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. III. Felépítmény. A pálya 1*435 méter nyomtávval épitendő. A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 23-6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek ós függő sinkötós alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevótelök 5000 kilogramm keréknyomás alatt négyzet cm.-kint 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — közóptől-középig mérve — Körmend állomáson 4-75 méternél, a helyi érdekű vasút saját állomásain 4*5 méternél, azokon a vonalrészeken pedig, a hol a helyi érdekű vasút más vasutakkal párhuzamosan s azok pályatestéhez simulóan vezettetik, 4'0 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felópitményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított ^a^/o-át és azonkívül két teljes váltót és keresztezést, két egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoportokkal együtt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra —• ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetve behomokolását is, •— az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok—anyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és amennyiben azok az épité3 ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében ós nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. szám alatt kelt közm. és közlek. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s köv. 1.)