Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.
Irományszámok - 1906-53. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a keszthely-tapolczai helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
156 53. szám. függelék 3. §-a értelmében foganatosítandó átépítéséhez szükséges 25.000 korona, azaz: Huszonötezer korona tényleges tőke betudásával 2,221.000 korona, azaz: Kétmilliókettőszázhuszonegyezer koronában állapittatik meg, mely tökéből a keszthely-tapolczai vonal számára szükséges forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 124.700 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg állapítja meg. A társaság tartalékalapja számára a keszthely-tapolczai vonalra engedélyezett tényleges tőkéből 24.000 korona kihasítandó és készpénzben vagy a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben, mint tartalék kezelendő. Az ekként kiegészített társasági tartalékalap beruházási czélokra szolgál és csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. Ugyancsak a fenti beruházási tartalékalaphoz lesznek a jelen függelék 1. §-a értelmében csatolandók azon készpénzöszegek is, melyek a felhagyott vonalrész által elfoglalt terület, annak tartozékai, a rajta lévő épületek, anyagok és az önálló üzemnek az alábbi 10. §. értelmében beszüntetése folytán feleslegessé vált üzleti berendezések, szóval a társasági vagyon háramlás és megváltás tárgyát képező alkatrészeinek értékesítéséből származnak. A felhagyott vonalrészen visszanyert értékek okmányilag igazolandók. A keszthely-tapolczai vonal, valamint a törzsvonal átalakításának műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeli el. Engedélyes társaság köteles a jelen függelék kiadása előtt 80.000 korona, azaz: Nyolcvanezer korona biztosítékot készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban a magyar királyi központi állampénztárnál letenni. Amennyiben ezen engedélyezési biztosítékot engedélyes helyett a vele szerződő építési vállalkozó tenné le, a letett óvadék a vállalkozónak az engedélyes helyi érdekű vasút részvénytársasággal szemben fennálló kötelezettségei biztosítására is szolgál. Ezen biztosíték csak az 1. §-ban megjelölt vonal műszaki felülvizsgálatának eredményes befejezése után, s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről történt helybenhanyása alkalmával, illetőleg a jótállási határidők lejártával adatik vissza. Egyébiránt a biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, ideértve a kisajátítási, kártalanítási és telekkönyvezési ügyek lebonyolításánál netán felmerülő hiányokat, egészben, vagy aránylagos részben visszatartható, illetve az engedélyest terhelő létesítmények végrehajtására fordítható. Ha az engedélyes társaság a.jelen függelékben a pálya kiépítését, továbbá a kisajátítási ügyek lebonyolítását illetőleg megszabott kötelezettségeknek nem tenne eleget, a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a hiányok fedezésére, illetve a kisajátítási ügyek rendezésére felhasználni; miáltal az alábbi 18. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.
