Képviselőházi irományok, 1906. IV. kötet • 20-46. sz.
Irományszámok - 1906-21. Törvényjavaslat az Oroszországgal 1906. évi február hó 15/2-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
120 21. szám. nehezittetik ugyan, de e tekintetben a többi szerződéses államoknak sem sikerült Oroszország részéről semminemű könnyebbséget kieszközölni. A 9. czikk a csempészet megakadályozására ós az átviteli árúk kölcsönös továbbítására vonatkozó megállapodásokról szól. A 10. czikk az utasok és árúk szállítására szolgáló járművek vámmentes kezelésének megkönnyítésére ós a bevándorlók holmijának vámmentességére vonatkozik, mely utóbbi eddig az orosz pénzügyministerium által csak esetről-esetre kivételesen adatott meg. A 11. czikk a szerződő felek alattvalóinak a másik fél területein való jogviszonyait szabályozza. Eddig a külföldiek Oroszország nyugati kormányzóságaiban ingatlan vagyon szerzéséből ki voltak zárva és kénytelenek voltak örökség vagy házasság rítján szerzett ingatlanaikat az e részben fennálló szabályok értelmében három évi határidő alatt elidegeniteni. E határidő a jelen szerződés úiján alattvalóink részére tiz évre terjesztetik ki. A 12. czikk a kereskedelmi utazókra vonatkozólag újonnan létrejött megállapodásokat foglalja magában. Eddig azon külföldi czégek, melyek Oroszországba utazókat küldtek, minden kereskedelmi utazóért évenkint 150 (sőt korábban 500) rubel iparadót ós 50 rubel személyes adót voltak kénytelenek fizetni. A zsidó kereskedelmi utazók iparadója pedig a régebben átalánosan fennállott 500 rubel volt. A 12. czikk második és harmadik bekezdése szerint ezentúl a kereskedelmi utazók iparadója 150, személyes adója pedig 50 rubelnél nem lehet több az egész évre; az év második felére pedig, ha az igazolványok nem váltatnak előbb, ezen adóösszegeknek csak fele fizetendő. Az iparigazolványt nem kell okvetetlenül a kereskedelmi utazót megbízó czég nevére váltani, hanem az magának az utazónak nevére is kiállitható és akkor ez nem tartozván külön személyi igazolványt váltani, az 50 rubel személyes adót sem köteles fizetni. Azonkívül ugyanezen czikk negyedik bekezdése szerint a zsidó felekezetű utazók a más felekezetűekkel egyenlőknek fognak tekintetni és nem fognak magasabb adó alá vettetni. A többi bekezdésben foglalt megállapodások is a kereskedelmi utazók működésének megkönnyítését czólozzák. Az utolsó bekezdés a lőfegyverminták bevitelét szabályozza. A 13. czikk újonnan szabályozza a működésüket a másik fél területeire kiterjeszteni óhajtó részvénytársaságok és biztosító társaságok jogait. A 14. czikk első bekezdése szerint a szerződő felek a jelen kereskedelmi szerződés életbelépését követő három éven belül tárgyalásokba fognak bocsátkozni az irodalmi, művészeti és fényképészeti szerzői jogok kölcsönös védelmére nézve kötendő egyezmény iránt. A második bekezdés szerint pedig szintén külön egyezménynek tartatott fenn a szabadalmak, védjegyek és mustrák kölcsönös védelmének szabályozása. A 15—20. czikk a hajózás szabályozására vonatkozik. Nevezetesen a 15. czikk szerint a szerződő felek hajói és azok rakományai kölcsönösen ugyanazon bánásmódban részesülnek, mint a saját nemzetbeli hajók és azok rakományai. Az e tekintetben valamely harmadik hatalomnak megadott kedvezményekben a másik szerződő fél is részesül. Kivétel csupán a nemzeti halászat és a nemzeti kereskedelmi tengerészet támogatása tekintetében tétetett. Úgyszintén a parthajózás szabályozása az autonóm törvényhozásnak tartatott fenn. Ellenben meg van engedve, hogy a szerződő felek hajói a szerződő felek egyikének valamely kikötőjéből a másik fél egy vagy több kikötőjébe mehessenek, hogy külföldről hozott rakományukat, illetve annak egy részét ott lerakják, illetve hogy idegen országba rendelt rakományukat ott felvegyék vagy kiegészítsék.
