Képviselőházi irományok, 1906. IV. kötet • 20-46. sz.

Irományszámok - 1906-21. Törvényjavaslat az Oroszországgal 1906. évi február hó 15/2-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

21. szám. 121 A 21. czikk a vasúti szállítási díjszabásra vonatkozó megállapodásokat foglalja magában. Nevezetesen megállapittatott, hogy sem a szállítási díjtétel, sem a szállítás tartama és módja tekintetében a szerződő felek területeinek lakói közt különbség nem tehető. Ehhez képest a tőlünk érkező árúszállitmányok, melyek valamely orosz állomásra irányittatnak, vagy Oroszországon átvitetnek, az orosz vasutakon nem fizetnek magasabb díjtételeket, mint a hasonló orosz vagy külföldi árúk, melyek ugyanazon irányban, az orosz vasutak ugyanazon állomásai közt szállíttatnak. A vasúti szállítmányok vámkezelésére vonatkozó megállapodások közül különösen felemlítendő, hogy a határon átmenő vagy ezekhez csatlakozó vonatok menetrendjének módosítása esetről-esetre idejekorán bejelentendő a határvámhivatalnál; különösen fontos továbbá, hogy a gyorsan romló árúk a vámraktárba való érkezésüktől számított 24 órán belül vámkezelendők és hogy a vasúti kocsik az egyik szerződő fél területeiről a határállomáson való átrakodás nélkül továbbitandók a másik fél területeinek belsejébe s az ily kocsikba rakott árúk a belépésnél fel vannak mentve a határvámhivatalnál való vámbevallás, lerakodás, mérés és szemle alól. A kilátásba vett további könnyebbségek megállapítása czóljából a vasúti szállítmányok vámkezelésének szabályozása tárgyában külön egyezmény fog köttetni. A 22. czikkben kötelezik magukat a szerződő felek, hogy minél előbb tárgyalásokat indítanak konzuli egyezmény és a hagyatékokat szabályozó egyezmény kötése iránt. Ezen egyezmények kötéséig az 1. pont szerint konzuli ügyekben a legnagyobb kedvezmény fog alkalmaztatni; a 2. pont szerint pedig az 1860-iki szerződésnek a hagyatékokra vonatkozó 19. czikkében foglalt határozatok egyelőre az eddigi tapasztalatoknak megfelelően módosíttattak. A 23. czikk szerint a szerződő felek alattvalói a másik fél államaiban és területein fel vannak mentve minden rendbeli katonakötelezettség és bírói vagy törvényhatósági szolgálattétel alól, kivéve a gyámságot, melyre nézve jövőre megállapíttatik, hogy ha más államok honosai Oroszországban a gyámsági kötelezettség alól felmentetnek, ez esetre az Oroszországban élő alattvalóink ugyanezt a mentességet fogják élvezni olyan kiskorúak tekintetében, a kik nem az ő honfitársaik. A 24. czikk, mely a hajószökevényekre vonatkozik, megegyez az 1860-iki szerződésünk 18. czikke első bekezdésével. A 25. czikk szerint a szerződés kiterjed azon országokra is, a melyek a szerződő felek vámterületeihez tartoznak. A második bekezdés Finnország vámautonomiájának megszüntetésére vonatkozik, melyre nézve Oroszország már a Németbirodalommal kötött szerződósében is szabad kezet kivánt fentartani. Minthogy az orosz vámok sokkal magasabbak a Finnországban érvényben levőknél, arra az esetre, ha Oroszország csakugyan bekebelezné a finn nagyherczegség vámterületét, kiviteli kereskedelmünk érdekeire való tekintettel az orosz kormány a szerződés ezen czikkében kellő átmeneti időt engedett az új berendezkedésre és arra nézve is kötelezettséget vállalt, hogy a bekebelezésre vonatkozó elhatározásáról bennünket legalább két évvel előbb értesíteni fog. A 26. czikk, melyben kifejezetten kimondatik, hogy az új szerződés az 1860-iki kereskedelmi és hajózási szerződést ós az 1894-iki kereskedelmi egyezményt helyettesíti, a szerződós tartamát a Nómetbirodalommal és a többi más állammal kötött új szerződésünk ide vonatkozó határozataival megegyezőleg állapítja meg. Képvh. iromány. 1906—1911. IV. kötet. 16