Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.

Irományszámok - 1901-689. A Horvát-Szlavonországokkal megujítandó pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldött magyar országos bizottság jelentése

689. szám. 153 XL. t.-czikk 6. szakaszának g) pontja) kihagyattak. Az ujabb időben azonban a közös pénzügyministerium is, valamint a számvevőszék is hozzájárultak az ezen országok regnikoláris bizottságának eredeti felfogásához, kihagyván a leszámolásból az előlegeket is, a melyek a dohánytermelőknek adattak. A midőn ezen regnikoláris bizottság azt kivánja, hogy az 1889. évi egyezmény említett rendelkezése e tekintetben kiegészíttessék, nem kivan semmi ujat, csak azt, hogy törvénybe iktattassák a jövőre nézve az, a mit a gyakorlat már elfogadott. A közös bevételek között hiányzik, az alulírott bizottság nézete szerint, egy jövedelem, a mely kétségkívül közös jövedelmet képez, s ez a postatakarékpénztárból származó jövedelem. Hogyha a posta, távírda és távbeszélő jövedelmei közös természetűek, megfoghatatlan az ok, miért nem volna ugyanily természetű a postatakarékpénztár is, a mely működését épp úgy kiterjeszti Horvát- és Szlavonországok területére, mint Magyarországéra. Es hogyha a regnikoláris bizottságok egyetértő munkálkodásának sikerül a Horvát- és Szlavonországok összes közjövedelmeinek leszámolását rendbe hozni, ugyanily fontosságú feladata lesz a közös kiadások kérdésének igazságos megoldása is. A horvát-szlavón regnikoláris bizottság kifejezést adott már 1889-ben egynémely kívánságának a közös kiadások leszámolása tekintetében, az előbbi országgyűlés bizottsága pedig kiegészítette és részletesen indokolta ezeket a javaslatokat; és most a mi feladatunkat képezi, hogy azokat a magyar országgyűlés igen tisztelt bizottságával szemben újból előadjuk. Nehézségbe ütközik különösen a közös igazgatás ama közegei költségeinek elszámolása, a mely közegek a magyar korona összes országaira nézve közös és egyben oly ügyeket végeznek, a melyek nem közösek. Hogyha eme közegek összes költségei Horvát- és Szlavonországokkal szemben felszámíttatnak, a mint ez jelenleg történik, úgy a nevezett országok hozzájárulási kötelezettségének képe homályossá válik, sőt nyilvánvaló igazságtalanság követtetik el velük szemben, midőn így nem közös kiadásokkal terheltetnek. A leszámolás ezen hiányossága a legczélszerűbben oly módon volna alulírott bizottság nézete szerint eltávolítható, hogy a vonatkozó kiadások azzal az összeggel illesztessenek be a leszámolásba, a melyet arányszámítással nyerünk az összkiadások és azon költségek alapján, a melyek Magyarország ós Horvát-Szlavonországok között leszámoltatnak. De az egyes ministeriumok számadásaiban is vannak tételek, a melyek ezen országokkal szemben felszámíttatnak, pedig természetüknél fogva nem volna szabad azokat terhelniök. Magyarországban fekvő állami javak jövedelme nem közös jövedelem, hanem Magyarország külön jövedelme, miért is a külön magyar államjavak körüli egész kiadás csakis Magyarország terhére volna elszámolandó; mert igazán következetlenség, hogy a kiadás közös legyen, holott a jövedelmek nem közösek. De vannak némely külön magyar államjavak körüli kiadások, a melyek Horvát- ós Szlavonországoknak felszámíttatnak mint közös kiadások. Ide tartoznak: A kincstári ügyészségek és az állami jószágigazgatóság és ezek számvivőosztályai, a melyek kizárólag külön magyar államjavakat szolgálnak; ide kell továbbá sorolni az 1883 : XLL t.-czikk alapján felvett 6,764.800 forintnyi jelzálogkölcsönnek, valamint az állami javak eladásának előmozdítására felvett záloglevélkölcsönnek kamatait s tőketörlesztéseit is, a mely kölcsönök kizárólag a Magyarországban fekvő államjavak eladásának előmozdítására vétettek fel. Képvh. iromány. 1901—1906. XXXVI. kötet. 20