Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.

Irományszámok - 1901-689. A Horvát-Szlavonországokkal megujítandó pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldött magyar országos bizottság jelentése

154 689. szám. Ugyanez áll az alsóbb bányaiskolákra nézve is. Ezek az iskolák bánya­munkások nevelésére, tehát közvetlenül a bányák érdekében szerveztettek. Hogyha pedig a bányák nem közösek, sem nem tekintetik azok jövedelme közösnek, akkor az ezen bányákat természetszerűen terhelendő kiadás sem volna közös gyanánt elszámolandó. ....... Míg ezen országos bizottság eddigi fejtegetéseiben a pénzügyministerium elszámolásának csak egyes hiányaira irányította a tisztelt magyar országos bizott­ság figyelmét, addig a földmivelésügyi ministerium költségeinek elszámolására nézve azt tartja, hogy azt általános és alapos revíziónak kellene alávetni. Az autonóm kormányra bizott földmivelésügyi teendők a Horvát- és Szlavón­országok önkormányzati körén belül beható istápolásban részesülnek s ezen orszá­gok autonóm költségvetése ez országok erejéhez képest igen jelentékeny össze­gekkel gondoskodik évről-évre a gazdaság előmozdításáról. Az országos statisztikai hivatal tevékenységének legjelentékenyebb részét a mezőgazdasági statisztikának szenteli; a talajjavítás érdekében külön, számos tagból álló kultúrmérnöki személyzet van alkalmazva; a lokális vizmentesítéseket az érdekeltek eszközlik az országos költségvetés jelentékeny pénzbeli támogatá­sával ; geológiai irányban az autonóm közegek behatóan vizsgálják a földet, a kártékony rovarok ellen pedig az országos kormány autonóm hatáskörben tesz intézkedéseket. A közös kormány közegei számára nem nyílik még alkalom sem, hogy ezek­ben az ügyekben Horvát- és Szlavonországokban valami tevékenységet kifejtsenek ós soha sem történt még, hogy a közös kormány a földmivelésügynek Horvát- ós Szlavonországokban való előmozdításáról gondoskodott volna. A földmivelésügy igazgatása és előmozdítása körüli gondoskodás az ezen országok országgyűlésének s autonóm kormányának feladatát képezi; miért is alul­írott bizottság nézete szerint a földmivelésre vonatkozó összes kiadások a leszámo­lásból kihagyandók lennének. Csupán csak az állami erdők igazgatása, a folyam­mérnöki hivatalok és a vizópítkezések közös természetűek. Minthogy azonban az állami erdők körüli kiadások azoknak jövedelméből fedeztetnek, e szerint csak a folyammérnöki hivatalok és vizópítkezések tételei maradnak fenn közös elszámolásra és csakis ezek tekinthetők közös kiadásoknak. Alulírott országos bizottság erős meggyőződése, hogy Horvát- és Szlavón­országok a közösség irányában való kötelezettségeiknek is megfelelhetnének és autonóm igazgatásukra is elegendő összeget fordíthatnának, hogyha nevezett orszá­gok jövedelmei és a közös költségek az előadott javaslatok szerint számoltat­nának el. Ellenkező esetben soha sem lesznek ezek az országok abban a helyzetben, hogy kötelezettségeiknek megfeleljenek, vagy nem fognak azoknak, mint eddig, a közösség irányában megfelelhetni, vagy nem lesznek képesek elegendő eszközzel ellátni az autonóm igazgatást. Évről-évre új közjövedelmi forrásokat nyit magának az állam folyton növekvő feladataínak megfelelően. Hogyha azonban a törvény­hozás olyképen intézkedik, hogy ezen országok eme jövedelmekben semmiféleképen sem részesednek, akkor olyasmivel terheltetnek, a mi nem lesz jövedelműi beszá­mítva nekik, hanem Magyarországnak. Az a kérdés azután, hogy mire használtatnak fel ezek a bevételek, vájjon közös vagy autonóm kiadások fedeztetnek-e velük, vagy pedig megosztatnak s részben autonóm, részben pedig közös kiadások fedezésére fordíttatnak, alárendelt jelentőséggel bir, csak mindenkor Horvát- és Szlavonországok számlájára legyenek felhasználva, nem pedig Magyarország számlájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom