Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.
Irományszámok - 1901-680. Törvényjavaslat, a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII., és a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. t.-cz. módosítása tárgyában
430 680. szám. dúlt elő az az eset, hogy olyan tanító fizetésének kiegészítésére is kértek államsegélyt, a ki csak 10—20 gyermeket oktat, a kik pedig a községekben levő más jellegű iskolákban kényelmesen elhelyezhetők lettek volna. Ezen szakasz utolsó pontjában foglalt rendelkezés azt akarja biztosítani, hogy csak olyan községi- vagy hitfelekezeti iskola tanítójának fizetéskiegészítésére legyen államsegély engedélyezhető, a mely iskolára a népoktatás érdekében valóban szükség van. Ha tehát valamely községben állami elemi népiskola szerveztetett, a mely az egész község tanköteleseinek befogadására elegendő tanteremmel és tanítóval rendelkezik, ott a netán létező községi vagy felekezeti iskola tanítójának fizetéskiegészítésére, vagy korpótlékára államsegély nem engedélyezhető, mert ezen iskolának fennállását az állami iskola mellett állami és népoktatási szempontból különös szükség nem indokolja. Állami iskolával biró községekben tehát csak az esetben engedélyezhető valamelyik községi, vagy felekezeti népiskola tanítójának fizetéskiegészítésére államsegély, ha annak fennállása a tankötelesek törvényszerű oktatása szempontjából szükséget pótol. Különben ezen rendelkezés megfelel az 1893 : XXVI. t.-cz. 12. §-a intenczióinak és ezen törvény végrehajtása tárgyában 1894 : 10.000. sz. a. kiadott Utasítás 22. §. utolsó pontjának, sőt az idézett törvénynek egyidejlűeg hatályon kívül helyezendő 12. §-ában foglaltaknál sokkal enyhébb rendelkezést tartalmaz és a gyakorlatban eddig is sok esetben követtetett. 47. §. Az itt foglalt rendelkezés az 1893 : XXVI. t.-cz. 11. §ának c) pontjával megegyezik. A második pontban foglalt azon kikötés, hogy azon községi vagy felekezeti tanítói állásra, a melynek javadalmához az állam legalább 800 K fizetés-kiegészítési államsegélylyel járul, a tanítót a vallás-és közoktatási minister nevezi ki,'indokolt nemcsak azért, mivel ily nagymérvű állami segélyezés mellett csupán a választás jóváhagyása az állami befolyás szempontjából csakugyan nem volna elég, — de indokolt még azért is, mert a kinevezési jognak ilyetén fentartása az iskola-fentartókat remélhetőleg arra fogja buzdítani, hogy a tanítói állások javadalmazásának megállapításánál a tőlük telhető hozzájárulást biztosítsák, hogy tehát iskoláik fejlesztésénél (mert teljes fizetésnek ilyen módon való engedélyezése csak az újonnan szervezett tanítói állásoknál fordulhat elő) ne támaszkodjanak csupán az állam támogatására. Különben ehhez hasonló rendelkezést találunk a középiskolai törvény 47. §-ában, és ezen rendelkezés a középiskolák felekezeti jellegét egyáltalán nem zsibbasztotta. 48. §. A felvett rendelkezés a ministertanácsnak az 1899. évi szept. hó 6-ik napján tartott ülésében az 1896 : XXVI. t.-czikk 159. §-át érintőleg hozott azon határozatával egyezik, a melylyel a m. kir. ministerium, mint az 1896 : XXVI. t.-czikk 131. §-ának rendelkezéséből kifolyólag az 1869 : IX. t.-czikk 25. §-a értelmében hatásköri összeütközés tárgyalására hivatott bíróság, egy felmerült eset alkalmából a vallás- és közoktatásügyi minister illetőségét kimondotta. 49. §. Az 1893 : XXVI. t.-cz. 13. §-a az államsegélyes hitfelekezeti tanítók fegyelmi ügyeit szabályozza, és úgy a tanító, mint az állam érdekeinek szempontjából az állami ingerentiát, még az államellenes irány követésével vádolt felekezeti tanító fegyelmi ügyében is azon feltételhez köti, hogy vájjon az illető tanítónak fizetése államsegélylyel ki van-e egészítve? Ezen javaslat a tanítók fegyelmi ügyeit három külön csoportban szabályozza.
