Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.

Irományszámok - 1901-680. Törvényjavaslat, a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII., és a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. t.-cz. módosítása tárgyában

680. szám. 431 Áz első csoportba vannak sorozva azon fegyelmi vétségek, a melyek az állam érdekeit érintik, és ezekkel szemben a javaslat a 49. §-ban azon egyedül helyes álláspontra helyezkedik, hogy ilyen esetekben bármilyen jellegű iskolánál alkalmazott tanító ellen, tekintet nélkül arra, vájjon fizetésének kiegészítésére van-e államsegély engedélyezve, vagy sem, a közigazgatási bizottság hivatva van az 1876 : XXVIII. t.-czikk 7. §-ában megszabott módon a fegyelmi eljárást foganatosítani. Ez a rendelkezés természetesen nem zárja ki, hogy a felekezeti tanítóknak az állam érdekkörét sértő fegyelmi eseteiben is az illetékes egyházi főhatóság saját szabályai szerint járjon el, és hozzon fegyelmi Ítéletet; de módot nyújt arra, hogy minden olyan esetben, a midőn a hitfelekezeti főhatóság a fegyelmi eljárás megindítását és befejezését halogatná, vagy az eljárást az állam érdekeinek figyelmen kívül hagyásával foganatosítaná, — a közigazgatási bizottság jogosítva legyen eljárni. Az ezen csoportba sorolt fegyelmi vétségek a következők: a) A magyar nyelv tanításának elhanyagolása. Azért szükséges ezen fegyelmi vétséget ide sorozni, mert a magyar nyelv elsajátítása az államnak és polgárainak elsőrendű érdeke. Hogy a magyar nyelv tanításának nincs meg a kellő eredménye, ennek a legtöbb esetben az iskolafentartónak ez iránt való vétkes érzéketlensége mellett a tanító hanyagsága az oka. Ez ellen az 1879 : XVIII. t.-cz. kellő megtorlásról nem gondoskodott, mert a 6. §. 3. pontja nem a tanító, hanem az iskola ellen enged megtorlást, ez pedig elég hatályosnak nem bizonyult; az 1893 : XXVI. t.-cz. 13. §-ának 2. pontja alapján pedig csak az esetben lehet helye az ilyen tanító ellen a fegyelmi eljárásnak, ha a fizetéskiegészítésre legalább 120 korona államsegély van engedélyezve, és ez esetben is a fegyelmi vizsgálatot a hitfelekezeti hatóság saját szabványa szerint ejti meg. A javaslat megfelelően gondoskodik arról, hogy a tanítónak ilyen hanyagsága, esetleg a tanítás sikertelen voltának egyéb oka bizottságilag megáll api ttassék és megtoroltassók. Ha a fegyelmi vizsgálat során az állapíttatik meg, hogy a magyar nyelvtanítás sikertelen volta, illetve ennek oka nem a tanító szándékos mulasztásában, hanem megfelelő tanítói képességének hiányában, rejlik, ezen esetben az illető tanító, a mennyiben az orsz. tanítói nyugdíj-intézetnek tagja, az 1875. évi XXXII. t.-cz. 10. §-a alapján nyugdíjazandó, illetőleg végkielégítendő. A 49. §. b) pontja a javaslat 18. §-ának folyománya. A c) pontban az államellenes irány megállapítása teljesen azonos az 1893 : XXVI. t.-cz. 13. §-ának utolsó pontjában foglalt értelmezéssel. A c) pont eseteiben az ezen §-ban megszabott elj nyugdíjazott tanítókkal szemben is alkalmazandó. A d) pont alatt a kivándorlási üzelmeknek a fegyelmi vétségek közé való felvételét az a tapasztalat tette szükségessé, hogy néhány esetben bebizonyult a tanítóknak ilyen irányú káros közrehatása, de az ilyen üzelemnek fegyelmi úton való megtorlására nem volt meg a kellő törvényes alap. Az ezen pontban felvett rendelkezés a kivándorlásról szóló 1903 : IV. t.-cz. 18. és 20. §§-aiban, továbbá a IV. fejezetében foglalt rendelkezésekkel egyezik. Tehát a javaslat szerint fegyelmi eljárás alá vonandók az olyan tanítók, a kik a kivándorlásra vonatkozó bármiféle felhívást, ismertetést közzétesznek, vagy egyeseknek szótküldenek, vagy akár szóval, akár írásban a kivándorlásra csábítanak, buzdítanak,