Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.
Irományszámok - 1901-680. Törvényjavaslat, a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII., és a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. t.-cz. módosítása tárgyában
680. szám. 429 c) 5.000, most államsegély nélkül is 800, illetőleg 900 koronával díjazott tanító fizetésemelésére szükséges 600, illetőleg 500 K = 2,750 . 000 K . Azonnal szükséges volna tehát összesen 9,820.600 K. Ehhez jönne két óv múlva az 1.600 koronás fizetési fokozat kiegészítésére 2,005.000 K. Es négy év múlva az 1.800 koronás fizetési fokozat kiegészítésére . 2,005.000 K, vagyis tanítói fizetések rendezésére szükséges volna összesen 13,830.600 K. Korpótlékokra kell 10.025 tanító részére öt ízben esedékessé váló 200 K korpótlók, összesen 10,025.000 K. Szükséges volna tehát főösszegben 23,855.600 K. Nem számítom ennél a lakpénzek rendezésére szükséges tetemes összeget, sem azt, hogy még az állami tanítók túlnyomó része sem élvezi az egyetemes tanítógyülés által kért 300 K lakpénz - minimumot s azoknak fizetései is jelentékeny többletet igényelnének az Emlékiratban fölállított fizetésrendszer értelmében. Szembeállítva most már az ezen törvényjavaslatban tanítói fizetések rendezésére számításba vett 7,577.509 koronát, a fennebbi számítási eredménynyel; és figyelembe véve azt, hogy az állami és törvényhatósági tisztviselők, a községi és körjegyzők fizetésjavítása, hozzászámítva a lelkészek állami congrua-kiegészítését, összevéve kerek 23 millió koronát vett igénybe, talán nem szorul bizonyításra, hogy az Egyetemes Tanítógyülés által tervezett fizetésrendezés ma nemcsak hogy pénzügyileg kivihetetlen, de méltányosan nem is követelhető. 9. és 41— 43. §§. Némi módosítással az 1893 : XXVI. t.-czikkből vannak átiktatva, illetőleg a 39. §-ban a tanító természetben való jövedelmének megállapítása a községi és körjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1904: XI. t.-czikk rendelkezéseinek megfelelően van körülírva. . 40. §. A javaslatnak ezen rendelkezése főleg azért szükséges, nehogy a tanítóképzés és képesítés reformja, a melyből kifolyólag a tanítójelöltek 1—2 évi gyakorlatra lesznek utalva, vagy más körülmények és czélok az iskolafentartókat arra indítsák, hogy a rendes tanítói állásokra huzamos ideig, vagy éppen állandóan még nem képesített tanítójelölteket alkalmazzanak. 44. ós 45. §§. A javaslat ezen szakaszai az 1893 : XXVI. t.-cz. 9. §-ában foglaltakkal azonos rendelkezést tartalmaznak. 46. §. Ezen szakasz az államsególylyel kiegészített tanítói állások betöltésénél követendő eljárást szabályozza ós az 1893 : XXVI. t.-czikk 11. §-ában foglalt rendelkezéseken kívül még a következőket foglalja magában: A b) pont szerint a tanítói állások ezentúl rendszerint pályázat utján töltendők be. Szükséges ezen rendelkezés azért, hogy az államsegélyes tanítói állásokra minél jobb képesítéssel biró egyének alkalmaztassanak, ennek pedig legalkalmasabb módja a pályázat. Ily módon a közoktatási kormánynak is módjában áll a felől megnyugvást szerezni, hogy a tanítói állások betöltésénél a pályázók legérdemesbje választatott-e meg? A c) pontban foglalt kikötés azért szükséges, hogy csak olyan tanítói állások javadalmazására lehessen államsegélyt engedélyezni, a melyekre a népoktatás érdekében valóban szükség van. Eddig ugyanis gyakran for-
