Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.
Irományszámok - 1901-680. Törvényjavaslat, a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII., és a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. t.-cz. módosítása tárgyában
680. szám. 419 külön rendeletben szabályozza. Ezen szabályrendeletet az óraszámra nézve, népiskolai tantervük megállapításánál a felekezeti hatóságok is kötelesek szem előtt tartani. A javaslat szerint a magyar nyelv tanítására vonatkozó tantervet nemcsak a községi, hanem a hitfelekezeti népiskolák számára is a vallásos közoktatási minister állapítja meg. Ezen rendelkezés szükségességét különösen a 14. §-nál közölt adatok indokolják. 17. §. Ezen szakasz a hitfelekezetek számára a népoktatási törvény 11. §-ában a tanítási terv megállapítása tekintetében biztosított jogot nem érinti, hanem azt a középiskolákról szóló 1883: XXX. t.-cz. 8. §-ának 2. pontja értelmében, éppen a hitfelekezeti népiskolák jól felfogott érdekében akként szabályozza, hogy ezek a községi ós állami iskolákkal tanítási eredmény tekintetében versenyezhessenek. 18. §. A tankönyvek és taneszközök engedélyezése a nem hitfelekezeti jellegű népiskolákban, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, ezután is a vallás- és közoktatásügyi minister joga. A hitfelekezeti népiskolákban használt tankönyvekre nézve ezen szakasz teljesen ugyanazon intézkedést tartalmazza, mint a minőt a középiskolákra nézve az 1883: XXX. t.-cz. 48. §. d) pontja, továbbá ugyanezen törvény 49. §-a megállapít. 19. §. A népoktatási törvény 11. §-a a hitfelekezeti népiskolák felállítását és fentartását a többek között azon feltételhez is köti, hogy a hitfelekezet a népoktatási törvény 34. §-át, a mely az egj tanító által tanított gyermekek számáról (80) rendelkezik, megtartani köteles. Minthogy azonban ezen törvényszakasz második pontja szerint rendkívüli esetekben az illető iskolai felsőség adhat a nagyobb létszám tanítására engedélyt, számos esetben előfordult az az eset, hogy ámbár az illető községben volt más (p. o. állami, vagy községi) jellegű olyan iskola, a mely növendékeket még befogadhatott volna, mégis a hitfelekezeti iskola egyes osztályaiban a maximális (80), illetőleg a tanterem területének törvényszerűen megfelelő létszámot jóval túlhaladó növendék szorongott, s a túliétszámot nem engedték át a befogadó képességű más iskolának. Az illetékes »iskolai felsőség« tekintetében is sokszor nézeteltérés merült fel. A népoktatás jól felfogott érdekeivel ellenkező ilyen helyzetnek vet gátat a szakasz világos rendelkezésével. A legmagasabb létszám (80), ámbár a tanítás érdekében kívánatos lenne, most még azért nem szállítható le, mert az iskolafentartók, már most is túl lévén terhelve, a szükséges nagyszámú új tantermek ós tanítói állások felől alig volnának képesek gondoskodni. A szakasz utolsó pontja védi a szülék érdekeit az esetleges kettős megterheltetós ellen. 20. §. Az 1901/2. tanévben a 891.405 ismétlő (13—15 éves) tanköteles közül még csak 620.019, vagyis 69'56°/ 0 részesült törvényes oktatásban. Minthogy népoktatásunknak csak úgy lesz a közéletre kiható eredménye, ha az ifjúság az elemi népiskola mindennapi tanfolyamában elsajátított alapvető ismeretekben megerősödik, e végből a 13—15 éves korra terjedő ismétlő tanfolyamot a tankötelezettség szigorú érvényesítésével kell eredményessé tennünk. Ezt és még népoktatásunknak gyakorlativá tételét czélozzák a törvényjavaslatnak most következő szakaszai. 21. §. A népoktatási törvény 11. és 55. §§-aiban az elemi népiskola kötelezett tantárgyai közé sorozta a mezei gazdaság és kertészet köréből adandó gyakorlati útmutatásokat, továbbá a természettan és természetrajz 53*