Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.

Irományszámok - 1901-680. Törvényjavaslat, a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII., és a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. t.-cz. módosítása tárgyában

420 680. szám. elemeit, különös tekintettel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak. Erre való tekintetből az 1896. évi 60.764. sz. a. kiadott rendelettel az elemi népiskola ismétlő tanfolyama gazdasági irányban szerveztetett, majd pedig 1902. évi 66.569. sz. a. a gazdasági ismétlő iskola újabb szervezete ós tanterve adatott ki, az addig szerzett tapasztalatok alapján. Ezen szervezet a gazdasági ismétlő iskola czólját ekként állapította meg: »A gazdasági ismétlő iskola czélja, hogy a községi elemi népiskola köteles tantárgyai között a gyakorlati útmutatásokat a mezei gazdaság köréből az elemi népiskola ismétlő tanfolyamában különös figyelemben részesítse és hogy megvalósítsa a törvénynek a természettan és természetrajzra nézve kifejezésre juttatott ama czélzatát, hogy ezen tantárgyak a vidékre ós a gyermekek szülői nagyobb részének életmódjára való különös tekintettel taníttassanak.« Ehhez képest a gazdasági ismétlő tanfolyam a szerint, a mint valamely vidék éghajlati és talajviszonyai szerint a mezőgazdaság, az állattenyésztés, gyümölcstermelés, szőlőmivelés, konyhakertészet vagy az erdőgazdaság van általánosan elterjedve, ezen gazdasági ágakhoz úgy szervezetére, valamint tanítási anyagára ós gyakorlati oktatására nézve alkalmazkodik. Viszont a túlnyomóan iparral vagy kereskedéssel foglalkozó községekben az ismétlő tanfolyam a közismereti tárgyak tanítása mellett főleg az ipar, illetőleg kereskedelem érdekeire van tekintettel. Iparral és gazdálkodással foglalkozó népesebb községeinkben esetleg mindkét irányú ismétlő tanfolyam szervezésének a szüksége is beállhat. A helyi viszonyok által indokolva így alakul ki az elemi népiskolának egyfelől gazdasági, másfelől pedig ipari (esetleg kereskedelmi) irányú ismétlő tanfolyama. Mindkettőnek az a czélja, hogy az ifjúság a 13—15 éves életkorban főleg azon ismeretekben nyerjen oktatást, a melyeknek jövő életfoglalkozásában hasznát veszi. így lesz egész népoktatásunk a gyakorlati életre kihatóvá. Lényeges módosítás az ismétlő tanfolyamok eddigi szervezetével szemben a javaslatnak azon része, mely szerint ezen tanfolyamokban ezután a fiú-növendékek rendszeres tornászatban ós a legelemibb katonai gyakorlatokban oktattatnak. E javaslat czélja, hogy egyrészt ifjúságunkat a katonai szolgálatra intenzívebb módon előkészítsük, másrészt a test egyenletes kifejlesztése által férfi-lakosságunk fizikai erejét növeljük s így mezőgazdasági és ipari czólokra is több és jobb munkaerőt nyerjünk. Ezen javaslat megvalósítása egyúttal egy lánczszeme volna azon reformsorozatnak, melyet a kormány a 63. §-nál bővebben kifejtett okokból az ifjúság nevelése terén és a czéllövészetnek a nép szélesebb rétegeiben való meghonosítása érdekében még életbe léptetni kivan majd, ha az e czélra szükséges tanszemélyzet rendelkezésre álland. Addig is a javaslat ezen terjedelmében a honvédség közreműködése mellett ideiglenes intézkedéssel rövid időn belül kevés költséggel keresztülvihető. Külföldön az ifjúság katonai nevelésére a legtöbb államban már rég meghpnosult szerves intézmények állanak fenn. így Sclíweizban a 10—15 éves gyermekek kötelező tornaoktatásban