Képviselőházi irományok, 1901. XXXIV. kötet • 554-639. sz.
Irományszámok - 1901-618. Törvényjavaslat, a kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű gőzüzemű vasut engedélyezéséről
618. szám. 461 kiindulva, a kecskémét—kecskemót-alsópályaudvari vonalszakasz együttes használata mellett, a magyar királyi államvasutak Kecskemét-alsópályaudvar állomásából kiágazólag Kisnyir erdőn át a budapest—lajosmizsei vasút Lajosmizse állomásáig vezetendő fővonalból és n Kisnyir erdőnél elágazólag Kerekegyházáig az említett ujabb vonalvezetéssel tervezett szárnyvonalból összesen kereken 29'3 kilométer hosszban fogna megépíttetni. A szabványos nyomtávval építendő pálya akként rendeztetnék be, hogy azon a gőzmozdonyú vonatok óránként 40 kilométer, a motorkocsik pedig óránként 50 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5°/ 0 o-ben, a kanyarulatok legkisebb félátmérője a nyilt pályán 300 méterben állapíttatnék meg; indokolt, kivételes esetekben azonban 250 méter sugárral biró kanyarulatok is alkalmazhatók volnának. A két méternél nagyobb nyílású műtárgyak vashordszerkezettel állíttatnának elő. A folyóméterenként legalább 23"6 kilogramm súlyú aczélsinek — függő sinkötés alkalmazása mellett — oly sűrűen rakott talpfákon volnának elhelyezendők, hogy igénybevételük — 6.000 kilogramm keréknyomás alatt -- négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A megfelelően átalakítandó ós kibővítendő »Kecskemét személy-pályaudvar« és »Lajosmizse« csatlakozó állomásokon kívül, a kiépítendő vasutvonalakon 5 új állomás, rakodó állomás, illetve rakodó megállóhely lenne létesítendő ós pedig a fővonalon: Kecskemét-Máriaváros rakodó megállóhely . . 200 m. hosszal, Kisnyir elágazó és keresztező állomás 350 » » Méntelek rakodó állomás 250 » » Klabertelep rakodó állomás 250 » » a szárnyvonalon: Kerekegyháza végállomás 350 m. hosszal. Tisztelettel megjegyzem, hogy ezeken kívül a motorkocsi-forgalom számára szükséges további —• feltételes — megállóhelyek helyszíni fekvése ós elrendezése a közigazgatási pótbejárások alkalmával állapíttatott meg. A pálya építését engedélyesek az engedélyokirat keltétől számított egy óv alatt befejezni és a vasutat a közforgalomnak átadni tartoznának. A helyi érdekű vasút építési és üzletberendezési tényleges tőkéje 2,000.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 68.259 koronában állapíttatnék meg, mely tőkéből 300.000 korona lenne forgalmi eszközök beszerzésére fordítandó. A beszerzendő hét' motorkocsit a helyi érdekű vasút engedélyesei lennének kötelesek az állami vasutintézetnek — mint a helyi érdekű vasút üzemkezelőjének — beszolgáltatni. Ezen építési és üzletberendezési tényleges tőke keretében a kisajátítási költségek maximális összege 220.000 koronában állapíttatnék meg és pedig azzal a kikötéssel, hogy engedélyesek a kisajátítási költségekre fordított tényleges kiadásaikat okmány- és számlaszerűen igazolni tartoznak, s a mennyiben az ezen leszámolás alapján megállapítandó végleges kisajátítási költségek az imént számjelzettösszegen alul maradnának, az ekként előálló esetleges megtakarítás beruházási czélokra a tartalékalapba lesz helyezendő.
