Képviselőházi irományok, 1901. XXXIV. kötet • 554-639. sz.
Irományszámok - 1901-618. Törvényjavaslat, a kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű gőzüzemű vasut engedélyezéséről
462 618. szám. Ugyancsak a tényleges tőkéből 71.000 korona hasíttatnék ki tartalékalap gyanánt, mely alap a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiből volna megalakítandó; megengedtetvén, hogy ezek a részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban ne részesíttessenek. A 2,000.000 koronányi építési ós üzletberendezósi tényleges tőkének az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-a értelmében törzsrészvényekben elhelyezendő 35°/ 0-a kitesz 700.000 koronát. Ebből az összegből 376.000 koronát a helyi érdekeltség biztosított, 74.000 koronát engedélyt kérők fedeznének, míg a törzsrészvénytőke hátralevő részének fedezésére egyfelől az 1888. évi IV. törvényczikk 4. §-a alapján a postának az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása és később rendeletileg megállapítandó feltételek mellett leendő teljesítése ellenében 80.000 koronányi, másfelől az idézett törvényczikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból 170.000 koronányi, együttvéve 250.000 korona tőkeértékű államsegély biztosíttatnék, azzal a fentartással, hogy a postahozzájárulás a szállítás megkezdésétől számított, egymásután következő 50 esztendőn át megfelelő óvjáradékokban, a külön állami segély pedig szintén 50 éven át évjáradékokban, esetleg egy összegben, vagy megfelelő nagyobb részletekben fogna folyósíttatni, továbbá, hogy a mindkét czímen kilátásba helyezett állami hozzájárulás ellenében megfelelő névértékű törzsrészvények legyenek az állam tulajdonába bocsátandók. A mindkét czímen kilátásba helyezett állami hozzájárulás az építési és üzletberendezési tényleges tőkének 12'5 0 / 0-át képezi, tehát az 1888. évi IV. törvényczikk 4. és 7. §§-aiban megállapított 10—10, együttesen 20°/ 0-nyi segélyezés mérvén jóval alul maradna. A tényleges tőkének még hátralevő 65°/ 0-át, vagyis 1,300.000 koronát engedélyt kérők 5°/ 0-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvények kibocsátása utján kívánják fedezni, a mely elsőbbségi részvények kibocsátási árfolyama 78 0 / 0-ban állapíttatnék meg. Az engedélyezendő helyi érdekű vasút üzletének kezelését — a szabványszerződés alapján — a magyar államvasutak vállalnák el. Ennek a szerződésnek, továbbá a budapest—lajosmizsei helyi érdekű vasút fennálló üzletkezelési szerződésének a budapest—lajosmizsei és a kecskémét— lajosmizsei helyi érdekű vasutakon a motorkocsi-üzem berendezése következtében módosításra kerülő határozmányai a kecskémét—lajosmizsei helyi érdekű vasút közforgalomba helyezésének napjától számított 5 esztendő múlva, bármelyik szerződő fél kívánságára revisió alá lennének veendők. A motorkocsi-üzem berendezése folytán tervbe vett módosítás a személyforgalmi bevételeknek az üzletkezelő magyar királyi államvasutak és az említett helyi érdekű vasutak között miként leendő megosztására vonatkozik s ezen módosítás lényege abban áll, hogy attól az időponttól kezdve, illetve azokban az években, a midőn a magyar államvasutaknak kijáró önköltségi részesedés az üzemkezelési költséget a budapest—lajosmizsei vasúton fedezi, vagy felülhaladja, a személyszállítási bevételek — az ez időszerinti 50 — 50%-os megosztási kulcs helyett — pályakilomóterenként 2.000 koronán felül a magyar államvasutak javára számított 40°/o-os, és a budapest—lajosmizsei, illetve kecskémét—lajosmizsei vasút javára számított 60°/ 0-os arányban lesznek megosztandók. Van szerencsém tisztelettel kiemelni, hogy a magyar királyi államvasutakkal szemben némi útrövidítést képező kecskémét—lajosmizsei helyi érdekű vasút által
