Képviselőházi irományok, 1901. XXXIV. kötet • 554-639. sz.
Irományszámok - 1901-554. A pénzügyi bizottság általános jelentése az 1904. évi állami költségvetésről
554. szám. 9 Az 1902. évi zárószámadás szerint ezen igen tetemes birtokrószeknek tényleges jövedelmezősége a következő volt: Kisbér 113.648 K 46 £, vagyis 2*11 °/ 0 Bábolna (hiány) 121 » 61 » Mezőhegyes 1,036.242 » 13 » » 4"55 »/ 0 Fogaras (hiány) 132.691 » 42 » Gödöllő 13.763 » 03 » » 0"56 °/ 0 Bukin-Palánka (hiány) 114.146 » 45 » A 38.040,456 K. értéket képviselő ezen birtokoknak (a hiányoknak levonása után) jövedelme összesen 916.693 K, vagyis 24°/ 0 . Ha méltányoljuk is ezen birtokok egy részének közgazdasági feladatait, mégsem hagyható figyelmen kivül, hogy ezen jövedelmezőség egyáltalában nincs arányban azon jövedelmezőséggel, melyet hasontermészetű és terjedelmű birtokok országszerte felmutatnak, a melyek nem állami, hanem magánkezelés alatt állanak. A mennyiben tehát az állami üzemeknek pénzügyi eredményével foglalkozunk, kétséget nem szenved, hogy ezen mezőgazdasági birtokoknak kezelését szintén revisió alá kell vonni. Mindezek után pedig hangsúlyozzuk ós ismételjük, a mit 1903-iki jelentésünkben már kifejtettünk, »hogy az államvagyon minden részének és minden nemének kezelése és számadási rendszere tekintetében a lehetőségig ugyanazon elvek és szabályok követtessenek, melyek a magántulajdonban levő hasontermészetű üzemek és birtokok tekintetében gyakorlatban vannak. Hogy tehát a forgalmi intézmények a lehetőségig oly módon, mint a magánvasutak, az ipari üzemek oly módon, mint a nyilvános számadásra köteles vállalatok, a mezőgazdasági birtokok pedig úgy, mint a magántulajdont képező hasonló birtokok kezeltessenek. Mindezeknek számadásai pedig úgy kezeltessenek, hogy a beléjük fektetett bármi néven nevezett tőkéknek és az érdekökben felvett különböző adósságoknak kamatoztatása, a leirások, a selejtezések, a javítások és a beruházások — az üzem vagy a birtok számlájának terhére könyveitessenek és hogy a pénzügyi kezelésre vonatkozó összes fontosabb adatok évről-évre a törvényhozás elé terjesztessenek.« Állampénzügyi feladatok. Az 1903. évről szóló költségvetési jelentésünkben sürgettük a készfizetések felvételéről szóló törvényjavaslatnak beterjesztését. A kormány időközben ezen követelésnek eleget tett, a mennyiben 1903. márczius 31-ón bemutatta 1. a készfizetések felvételéről szóló törvényjavaslatot, 2. a koronaérték megállapításáról szóló 1892 :XIV. t.-cz. további kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot ós 3. az 1892:XVI1I. t.-cz. alapján a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződést kiegészítő ujabb pótszerződésről szóló törvényjavaslatot. Valamint annak idején kijelentettük, hogy ezen javaslatoknak bemutatása sem érdemben, sem az időt tekintve, semmiféle más törvényhozási vagy kormányzásfeladathoz nem köthető, úgj ez idő szerint is az a felfogásunk, hogy ezen javasi latoknak tárgyalása és végrehajtása sem tehető függővé semmiféle más törvényhozási vagy kormányzási feladatoktól. A készfizetések tényleges felvételét nem késleltethetik más okok, mint azok, melyekre a kormány a készfizetések felvételéről szóló törvényjavaslat megokoló részében világosan ráutal, t. i. valamely nemzetközi bonyodalom, melyben Ausztria és Magyarország érdekelve vannak, valamely Képvh. iromány. 1901—1906. XXXIV. kötet. 2
