Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.
Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
14 514. szám. sinekkel és 16 tonna tengelynyomásra fog kiépíttetni. A vonalnak Nagybereznától Sztavnáig terjedő 29 km. hosszú része nehéz völgypálya jellegével bir, Sztavnától az országhatárig terjedő 27 km. hosszú része pedig a legnehezebb és legköltségesebb hegyi pályák közé tartozik. A legnagyobb emelkedés Nagyberezna ós Sztavna között 10°/ 0 , Sztavna ós az országhatárszól közötti részen 22°/ 0 lenne. A kanyarulatok sugara a nyilt pályán általában véve 275 méter, kivételes esetekben 250 méter. A vonalon több hosszabb-rövidebb alagút, nagyobb Ung-hidak és völgyáthidalások, valamint számos kisebb híd és áteresztő, magas töltések, mély bevágások, támasztó- és bélésfalak, biztosító-munkák, kőrakások, kőbordák, szivárgók stb. létesítendők. Az egész vasútvonal építésének befejezése 1905. év végére terveztetik. Az összes építési költség forgalmi eszközökkel és teljes felszereléssel együtt 22,400.000 K-val van előirányozva, mely összegből a vonal a terepben rejlő nehézségek daczára megépíthető lesz, hacsak előre nem látható rendkívüli események, vagy nagy kiterjedésű hegycsuszamlások nem fognak bekövetkezni. Az előirányzott 22,400.000 K-ban kisajátításokra csak igen csekély összeg van felvéve, minthogy a vonal jobbára egész hosszában kincstári erdőterületeket fog átszelni, mely területek az építendő államvasuti vonal czélj földmivelésügyi tárcza részéről egyszersmmdenkorra ingyen és minden kárpótlás nélkül a kereskedelemügyi tárcza rendelkezésére bocsáttatnak. Az erdőkincstártól vasúti létesítményekre szükségelt, valamint az építésnél az államvasutak által házilag teljesítendő munkáltatások czéljaira elfoglalandó területeknek, úgyszintén az ugyanily czélból nyitandó kő- és kavicsbányákból termelendő kő-, kavics- és homokmennyiségeknek és az e munkák közben eltávolítandó élőfák anyagának a földmivelésügyi tárcza által minden kárpótlás nélkül az államvasutak tulajdonába való átengedését indokolja azon körülmény, hogy a szóban levő fővonal kiépítése által az erdőkincstár nagy kiterjedésű vonalmenti birtokainak és az erdők kihasználásának oly nagymérvű előny biztosíttatik, mely a fentebbi intézkedés folytán az erdőkincstártól elvonandó csekély anyagi haszonnal össze sem hasonlítható. 2. A székelyvasutak kiépítéséről szóló 1895. évi VII. törvónyczikkel a brassó— háromszéki helyi érdekű vasútnak Sepsi-Szentgyörgy állomásából kiinduló és Csíkszeredán, Csikrákoson, Gyergyó-Szentmiklóson át a marosvásárhely—szászrégeni helyi érdekű vasút Szászrégen állomásáig vezetendő gőzmozdonyú vasútvonalnak, továbbá az e fővonalból a legalkalmasabb pontokon kiágazólag egyfelől a Gyimes-szorosig, illetve a magyar-rumán határszélig, másfelől a héjasfalva—székelyudvarhelyi helyi érdekű vasútnak Székely-Udvarhely állomásáig vezetendő szárnyvonalaknak államköltségen leendő kiépítése rendeltetett el. Ugyanezen törvény 3. §-a értelmében a fővonalnak Sepsiszentgyörgytől a gyimesi szárnyvonal kiágazási pontjáig terjedő szakasza, valamint a gyimesi szárnyvonal volt első sorban, még pedig 1897. évi november hó 17-ig megépítendő és üzembe helyezendő. A többi vonalrészek költségeinek fedezése iránt a javaslat a törvény 4. §-a értelmében később volt előterjesztendő. E szerint a székely vasutaknak az említett -törvényben megállapított hálózatából kiépítendő volna még a Szászrégentői Mádéfalváig terjedő 146"5 kilométer hosszú fővonal, valamint esetleg a szükséghez képest a Marosnyirótől Székelyudvarhelyig terjedő szárnyvonal. Ezen vonalhálózatra nézve a fentebb említett törvenyczikk indokolásában már annak idején jelezve volt, hogy az csak fokozatosan, az ország anyagi erejéhez mérten fog létesíttetni. Az említett indokolásban a székely vasutak kiépítése iránt közforgalmi, közgazdasági és hadászati szempontból előterjesztett indokok mai napig is teljes
