Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.

Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

514. szám. 13 ható szükségletnek kellő időben való kielégítése képezi az üzem takarékos kezelésének egyik legnagyobb biztosítékát. A székely vasutakat illetőleg megemlítendő még, hogy az 1895. évi VII. törvényczikk rendelkezései szerint e hálózat kiépítéséhez az érdekeltségi hozzájárulásoknak felhasználása is kilátásba vétetett ós pedig, a mint az az idézett törvényczikk indokolásából kivehető, — számításba vétettek az érdekelt törvényhatóságok és községek azon hozzájárulásai, a melyeket ezek ezen eredetileg helyi érdekű vasutakként tervezett vonalak kiépítéséhez törzsrészvények ellenében a magánvállalkozásnak rendelkezésre bocsátani hajlandók voltak. Ámbár a kormány ezen összesen mintegy 2,000.000 K-t kitevő érdekeltségi hozzájárulásoknak az állam részére való biztosítását annak idején megkiserlette, a mennyiben az érdekelt törvényhatóságokat, felhívta, hogy ezen hozzájárulásokat a kikötött törzsrészvény szolgáltatása nélkül fizessék be az állampénztárba, ezen törekvés eredményre nem vezetett, mert az érdekelt törvényhatóságok és érdekeltek az egészen más viszonyok között megszavazott hozzájárulásaiknak az állam részére való szolgáltatására kötelezhetők nem voltak. Ezért nem lenne indokolt, hogy az állam ezen hozzájárulásokra továbbra is igényt tartson és az építési költségek részbeni fedezetére olyan összegeket vegyen figyelembe, a melyek behajtására a kormány eszközökkel nem rendelkezik. Az 1. §-hos. 1. A tervezett nagyberezna—országhatárszéli vasútvonal, az ungvolgyi helyi érdekű vasút Nagyberezna állomásából kiágazólag, részben az Ung folyó, részben pedig a Cserbina patak völgyében haladva, Ulics, Zábrogy, Szólya, Kosztrina, Sztavna, Luch, Voloszánka, Verhovina, Bisztra és Uzsok községek érintésével az osztrák területen építés alatt álló sambor—uzsoki vonalhoz csatlakozva az ország határáig vezet. A vasút által átszelt vidék forgalmának zömét a vonal mentén elterülő nagy erdők termékei fogják szolgáltatni. Ezen erdőségek túlnyomó részben a magyar erdőkincstár tulajdonát képezik, mely azokat rendszeres üzemben tartja. Az uzsoki útirányon át a vasúti forgalomba bevonhatók továbbá a Stry folyó felső völgyében levő fenyvesek, melyekben már is számos gőzfűrész működik és melyeknek termékei most Nagyberezna állomásra kocsin szállíttatnak. Ügy e termékekből, mint a hazánkból Graliczia eme részében ez idő szerint is meglevő kivitelből, melynek zömét gabonaneműek, liszt, vasárúk és egyéb iparczikkek képezik, a vasútra nézve kielégítő forgalom várható, mely a vasút kiépítésével bizonyára fokozódni fog. A vonalnak jelentősége van továbbá a magyar-gács vasúti forgalom szempontjából is, mert a Magyarország ós Graliczia keleti része között levő forgalom ezen útirányon előreláthatólag az eddiginél czélszerűbb módon lesz lebonyolítható. A nagyberezna—uzsoki új vonal kiépítése által a Graliczia irányában már meglevő vidrányi és beszkidi útirányokon kivül Lemberg felé egy harmadik Kárpátátkelés, illetve vasutösszeköttetés teremtetik, mely egyfelől az ország északkeleti részében honvédelmi szempontból fontos ujabb felvonulási vonalat fog képezni, másrészt pedig az új vonal segélyével a Dunán inneni és tiszamenti országrészeknek Gralicziával való forgalma és illetve az ezen viszonylatokban fel- és leadásra kerülő tömegárú-forgalom könnyebben kiszolgálható lesz. A nagyberezna—határszéli vasút 56 km. hosszban, mint egyvágányú pálya, a másodrangú fővonalak szabványai szerint, folyóméterenkint 34"5 kg. nehéz