Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.
Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
514. szám. 11 állami költségen való kiépítésére vonatkozó tervünket, a végrehajtás keretét, feltételeit és módozatait elfogadja. A javaslatba hozott többi intézkedés, a melyek a beruházási szükségletek fedezésére, az évenkint foganatosítandó építkezések és beruházások sorrendjére és mértékére vonatkoznak, újítást nem tartalmaznak. A jelen indokolás V. mellékletét képező táblázatos összeállítás tünteti föl azt, hogy a kormány ez idő szerint az engedélyezendő beruházásokat minő évi és összegbeli felosztással tartja végrehaj tandóknak. Végleg az egyes évek szükségletei a mindenkori állami költségvetéssel kapcsolatosan fognak megállapíttatni. Ezek után az egyes munkák, beszerzések és beruházás természetével biró kiadások részletes ismertetésére van szerencsém a következőket előadni. Az I. fejezethez. A fontosabb magánvasutak túlnyomó részének következetesen keresztülvitt államosításával a törvényhozás határozott állást foglalt az államvasuti rendszer mellett. Ezen állásfoglalásnak következménye az, hogy csupán alárendeltebb jelentőségű és helyi érdekű vasutak fogalma alá vonható új vonalak létesítése engedhető át a magánvállalkozásnak, ellenben az állam feladatát képezi egyfelől a nemzetközi vonalaknak, másfelől az államvasutak mai hálózatának szerves kiegészítő részét alkotó oly vonalak kiépítése, a melyek a nagy forgalom irányaiban mutatkozó hézagok betöltésére szükségesek. Ezenfelül nem zárkózhatik el az állam végre oly vonalak létesítése elől sem, a melyek, ha forgalmi fontosságuknál fogva nem is illeszkednek be teljesen az államvasuti hálózatba, de a melyeknek létesítése kulturális és szocziálpolitikai szempontból kívánatos, feltéve, hogy az ilyen vonalak biztosítására a helyi érdekeltség gazdasági viszonyainál fogva nem képes. Ezeknek az elveknek a következetes szem előtt tartásával, államvasutként lesz megépítendő az ungvölgyi helyi érdekű vasút Nagyberezna állomásából az Uzsok melletti gács határig vezető és nemzetközi forgalom lebonyolítására hivatott vonal ép úgy, mint a m. kir. államvasutak hálózatában mutatkozó hézagok betöltésére hivatott érsekujvár—komáromi és baja—báttaszéki vonal, nemkülönben a gombos—erdődi gőzkomp helyett állandó Dunahid építése, végül a székelység érdekeinek előmozdítására hivatott vasúti hálózatnak már az 1895. évi VII. tör vény czikkben is előre látott kiegészítése. Minthogy pedig a gazdaságos üzemkezelés czéljából szükséges, hogy a hátsó pályák a tervezett új vonalakkal lehetőleg egyenlő telj esitményképességűek legyenek, ezen új vonalak megépítése alkalmával még arról is gondoskodni kell, hogy az egymással összefüggő vonalakon az egységes üzem a közbeeső magánvasutaknak az állam részére való megszerzésével, vagy más alkalmas módon, továbbá a kevésbbé teljesítőképes hátsó pályák megfelelő átalakításával biztosíttassák. Ebből a czélból a nagyberezna—országhatári vonal és a hátsó pályát képező ungvölgyi helyi érdekű vasút egységes üzletkezelése és az ungvölgyi helyi érdekű vasútnak másodrangú főpályává való átépítéséről, nemkülönben a székely vasút szászrégen—mádéfalvai vonalának hátsó pályáját képező maros vásárhely—szászrégeni helyi érdekű vasút megszerzéséről kell gondoskodni. Ugyancsak a forgalom egységes lebonyolításának biztosítása czéljából válik szükségessé a csap—ungvári államvasuti vonalnak másodrangú főpályával való átalakítása és a csap—nyíregyházai vonal teljesítőképességének emelése is. 8*
