Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.

Irományszámok - 1901-515. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése „a vármegyei alkalmazottak (tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet) illetményeinek szabályozásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

118 515. szám. tehát a vármegyei alkalmazottakra nézve — hasonlóan az államiakhoz — ezúttal a fizetési osztályok 3. és 2. fokozata nyilik meg. Ónként értetődik, hogy a mint az állami tisztviselőkre nézve a fizetési osztályok 1. fokozatába való belépés lehetősége előáll, ez a vármegyei alkalmazottakkal szemben is azonnal actuálissá váland. Igen méltányos álláspontot foglal el a javaslat, a midőn a törvény hatálybalépte előtt eltöltött szolgálati időt az igények egyénenkinti megállapításánál beszámítja (13. §.), s azokra nézve, a kik a jelenleg megállapított járulóknál magasabb, javadalmazást élveztek, elrendeli, hogy a különbözet pótlék alakjában folyósíttassék. A vármegyei önkormányzat kellő figyelemben tartása pedig azon felállított elvnél is kifejezést nyer, hogy az egyik fizetési osztályból a másikba — valamint az állami alkalmazottak csak kinevezés — a vármegyei alkalmazottak csak választás utján juthatnak. (4. §.) A törvényjavaslat érintetlenül hagyja a vármegyei alkalmazottak nyugdíjának kérdését. Kétségtelen, hogy a vármegyei nyugdíjalapok az ezen javaslatban contemplált fizetések után járó nyugdijakat, ha azok csak az eddig igénybe vett jövedelmi forrásokra lesznek utalva, fedezni az ország sok vármegyéjében nem lesznek képesek, másrészt azonban a bizottság tudatával bir annak is, hogy egy oly terv, mely a vármegyei alkalmazottak nyugdíjigényeinek az állam terhére való átvételét czélozta volna, ma, a midőn a különböző közszolgálati ágak illetményeinek rendezése oly nagy terhet ró az államkincsár vállaira, az egész reform megvalósulását problematikussá tehetné. A kérdés ezen állásában a bizottságnak is meg kellett nyugodnia abban, hogy a nyugdíj kérdés egyelőre mai állásában hagyassák. A bizottság számításba veszi, hogy a most nyerendő fizetési többletek után befizetendő nyugdíj százalék által — a mint az az állami alkalmazottaknál is törtónt, — a nyugdijalapok is jelentékenyen emelkedni fognak; de számításba veszi másrészt a vármegyék áldozatkészségét, hogy oly helyeken, a hol a vármegyei alkalmazottak fizetésére vármegyei pótadók és vármegyei alapok vétettek igénybe, a vármegyék ezen felszabadult jövedelmi forrásaikat nyugdíjalapjuk növelésére is fordítandják addig is, mig a közigazgatás végleges szervezésével e kérdés is az állami alkalmazottak nyugdíjigényeivel egységesen szabályozható leend. A törvényjavaslatnak egy igen fontos elvi intézkedése (14. §.), hogy az ezen törvény alapján felmerülő összes kiadások az állampénztárból fedezendők. — Ez az elv már az 1883 : XV. t.-czikkben nyert részben kifejezést, az idézett t.-cz. 3. §-a azonban kimondja, hogy a külön rendeltetéssel nem biró alapok a közigazgatási költségek fedezésére fordítandók, a 9. §. alapján pedig több vármegyében vetettek ki pótadót a tisztviselők fizetésének részbeni fedezésére. B törvényjavaslat most már állandó rendezést nyújt a jövőre nézve s a midőn az összes — e törvényjavaslat alapján felmerülő kiadásokat az államkincstár terhére veszi át, egyidejűleg felszabadítja azon 1,081.920 korona évi összeget, a mi a vármegyék költségvetésében részint vármegyei pótadó, részint vármegyei alapok czímón a tisztviselők fizetéséhez való hozzájárulásként szerepelt s mely összeg ezentúl a nyugdíjalapok támogatására, culturális, gazdasági s egyéb közérdekű czólokra lesz fordítható. A bizottság szervezeti szempontból vévén a törvényjavaslatot megbirálás alá, megállapította, hogy a törvényjavaslat teljesen az 1886 : XXI. t.-cz. által megállapított közigazgatási rendszer keretében mozog s annak határai között kívánja feladatát megoldani. Az 1886 : XXI. t.-cz. 47. §-a i) pontjának, mely a vármegyei alkalmazottak fizetésének szabályozását, felemelését és leszállítását a vármegyei közgyűlés hatáskörébe utalta, hatályon kívül való helyezése (9. §.) pedig, a midőn a vármegyei alkalmazottak illetményei a törvényhozás által s az állam terhére vég-