Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-499. Törvényjavaslat, a főudvarnagyi biráskodásról

68 499. szám. ságok hatáskörébe tartoznak: ennélfogva a területenkívüliséget élvezők pereire nézve a határvonalat a magyar főudvarnagyi bíróság és a rendes bíróságok hatásköre közt a 4. §-ban megállapítani nem szükséges és így az utóbbi §. rendelkezései nem is vonatkoznak a nemzetközi jog értelmében területenkívüliséget élvezők pereire. Vannak ugyan a 4. §-ban felsorolt perek közt is olyanok (így például mindjárt a 4. §. 1. pontja alatt említett perek), a melyek a "területenkívüliséget élvezőkkel szemben is a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak, de ennek oka nem az, hogy a szóban forgó perek a 4. §-ban fel vannak sorolva, hanem az, hogy e perekre a területenkívüliség a nemzetközi jog értelmében és az új polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 11. (most 9.) §-ához képest ki nem terjed. A 4. §. 1. pontjában felsorolt perek feltétlenül a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak, mert azokra nézve a rendes bíróság illetékessége az ingatlan fekvése alapján kizárólag van megállapítva. Ez a mostani helyzetnek felel meg. A 4. §. 2. pontja a főudvarnagyi bíráskodás mai terjedelmével szemben a rendes bíróságok hatáskörének kiterjesztését foglalja magában. A főudvarnagyi hivatalnak, mint bíróságnak a bérleti és haszonbérleti perekre vonatkozó gyakorlata szerint a bérleti és haszonbérleti viszonyból származó perek a rendes bíróságok elé tartoznak ugyan, de ki vannak véve azok, a melyeket ily szerződés fennállására nézve és a melyeket a bér vagy haszonbér megfizetése végett indítanak a főudvarnagyi bíráskodás alá tartozó személyek ellen. A törvényjavaslat a bér vagy haszonbér megfizetésére irányuló pereket szintén a főudvarnagyi bíráskodás részére tartja fenn, mert a 4. §. 2. pontja a 2. §. 1. és 2. pontjában említett személyek csak mint bérbe vagy haszonbérbe adók ellen indított perekről szólván, nincsenek a rendes bíróságok hatáskörébe utalva azok a perek, melyek ellenük mint bérlők vagy haszonbérlők ellen indíttatnak, tehát azok sem, a melyek bér vagy haszonbér megfizetésére irányulnak. Ellenben a 2. §. 1. és 2. pontjában említett személyek, mint ingatlanok bérbe- vagy haszonbérbe adói ellen indított perek a 4. §. 2. pontja szerint egyáltalában a rendes bíróságok hatáskörébe utaltatván, ide fognak tartozni az ily szerződós fennállására nézve ellenük indított perek is, melyek eddig a főudvarnagyi bíráskodás részére voltak fentartva. A 4. §. 2. pontja nem zárja ki azt, hogy a 2. §. 1. ós 2. pontjában említett személyek mint bérlők vagy haszonbérlők ellen indított perekben is a rendes bíróságok járjanak el, ha ezek a perek a 4. §. 4. vagy 5. pontja alá esnek. A 4. §. 3. pontja kiveszi a főudvarnagyi bíráskodás alól és a rendes bíróságok elé utalja a bányabirósági pereket, tekintet nélkül arra, vájjon reálperek vagy egyéb perek természetével birnak-e. Ebben az utóbbi körülményben a rendes bírósági hatáskör további kiterjesztése rejlik. Ugyancsak a rendes bírósági hatáskör tágítását mutatja a 4. §.4. pontja is, amely szerint ki vannak véve a főudvarnagyi bíráskodás hatásköréből és a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak a 2. §. 1. és 2. pontjában említett személy ellen indított perek, ha az alperesnek gyári, kereskedelmi, ipari vagy más olyan telepe van, a hol ügyletek kötésével közvetlenül foglalkozik és a per a telep ügykörét illeti. A mostani gyakorlat az, hogy abban az esetben, ha a 2. §. 1. vagy 2. pontjában említett személynek bejegyzett czége van, a czég ellen indított személyes természetű pereket a főudvarnagyi hivatal a rendes bíróságok hatáskörébe tartozónak tekinti. A törvényjavaslat ennél sokkal tovább megy, mert a rendes bíróságok hatáskörébe utalja a 4. §. 4. pontjában felsorolt pereket, akár van a 2. §. 1. vagy 2. pontjában említett alperesnek czége, akár nincs. A törvényjavaslat az általános forgalom érdekeinek bizonyára szolgálatot tesz, midőn a köznapi életnek ezen ügyleteiből származó pereket a kivételes bíráskodás alól elvonja.