Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.
Irományszámok - 1901-499. Törvényjavaslat, a főudvarnagyi biráskodásról
62 499. szám. Melléklet a 499. számú irományhoz. Indokolás, „a főudvárnagyi bíráskodásról" szóló törvényjavaslathoz. 0 Felségének főudvarnagyi hivatala nálunk is gyakorol birói hatóságot. A magyar törvényhozás a főudvarnagyi hivatalnak Magyarországra is kiterjedő hatóságát egyes rendelkezésekkel ismételten elismerte. így az 1868 : LIV. t.-cz. 272. §-a akképen intézkedik, hogy a császári és királyi udvarnál levő idegen követeknek s ezen követségekhez tartozó egyéneknek a főudvarnagyi hivatal utján eszközöltetik minden kézbesítés. Az 1881: LX. t.-cz. 33. §-a szerint pedig a királyi palotában és általában a királyi udvari épületekben, a királyi ház valamely tagjának laképületeiben és a területenkívüliség jogát élvezők lakásán végrehajtási cselekmények csak a főudvarnagyi hivatal kiküldöttje vagy az általa megkeresett birói közeg által teljesíthetők. Ezekben a rendelkezésekben annak törvényhozási elismerése rejlik, hogy a királyi ház tagjai és a területenkívüliséget élvezők a rendes bíróságok hatóságának nincsenek úgy, mint mások alávetve. Határozottan elismerte továbbá a főudvarnagyi hivatal birói hatóságát a magyar bíróságok állandó gyakorlata. Igazolják ezt a következő felsőbirósági határozatok: a kir. Curiának mint volt semmitőszéknek 1874. évi február hő 20-án 1117. szám alatt (Dt. XI. folyam 35. sz:) és 1878. évi deczember hó 28-án 26281. szám alatt (Dt. XXII. folyam 4. sz.), továbbá a királyi Curiának 1893. évi február hó 10-én 11857/1892. sz. alatt (Dt. uj folyam XXXV. köt. 7. sz.), valamint 1899. évi szeptember hő 22-én 664. szám alatt (Márkus: X. köt. 1694. sz.) és 1902. évi január hó 8-án 1541/1901. szám alatt hozott határozatai. A magyar birói gyakorlat, a mint az idézett határozatok tanúsítják, arra támaszkodik, hogy a főudvarnagyi hivatal birói hatósága az 1868 : LIV. t.-czikk életbelépte előtt tényleg gyakorlatban volt ós hogy ezt a hatóságot sem az 1868 : LIV. t.-czikk, sem az ezt életbeléptető 1869. évi márczius hó 30-án (R. T. 41. sz.) kelt igazságügyministeri rendelet meg nem szüntette. ; . A mi Fiume városát és kerületét, valamint Horvát-Szlavonországokat illeti, ott az 1853. évi február hó 16-án kelt pátens V. czikke, mely a főudvarnagyi hivatal birói hatóságát fentartotta, most is hatályban van. Habár a főudvarnagyi hivatal birói hatósága a magyar állam egyes részeiben tételes jogszabálynál fogva fennáll, egyéb területén pedig azt részint a törvényhozás, egyes intézkedéseivel, részint pedig a birói gyakorlat, esetről-esetre hozott határozatokkal, fennállónak ismeri el: annyi tagadhatatlan, hogy a főudvarnagyi hivatalnak, mint bíróságnak mai szervezete és eljárása nem felel meg a magyar közjog követelményeinek. Ez idő szerint a főudvarnagyi hivatal peres ügyekben testületi bíróság gyanánt jár ©1. A bírói, tanács, a főudvarnagyi hivatal irodaigazgatójának vagy birói
