Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-499. Törvényjavaslat, a főudvarnagyi biráskodásról

499. szám. 63 helyettesének elnöklete alatt a bécsi elsőfolyamodású országos törvényszék négy birájából alakul, a kiket Ö Felsége nevez ki előadókul és szavazokul. A felebbvitel a főudvarnagyi hivatal, mint bíróság határozatai ellen másodfokban a bécsi országos főtörvényszékhez, harmadfokban a bécsi legfőbb itélőszékhez történik. Ugy a főudvarnagyi hivatal, mint felébb viteli bíróságai tisztán osztrák eljárási szabályokat alkalmaznak. , A mint ez az ismertetés mutatja, a főudvarnagyi hivatal, mint bíróság mai szervezete és eljárása mellett egyáltalában nem jut kifejezésre az, hogy a magyar korona országaiban a főudvarnagyi bíráskodás csak a magyar király birói hatalmának lehet kifolyása. A főudvarnagyi bíráskodás reformjára megfelelő alkalom gyanánt kínálkozik, sőt azt halaszthatatlanná is teszi az az átalakulás, a mely előtt most polgári perjogunk áll. Foglalkoztam tehát ezzel a kérdéssel már magának az új polgári perrendtartásnak kidolgozásakor, de különösen az annak életbeléptetésére vonatkozó munkálatok közben. A képviselőház igazságügyi bizottsága a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában tett ós az 1903. évi július hó 28-án benyújtott jelentésében a 9. §-nak (m. j. 11. §-ának) kapcsán kifejezést adott annak a várakozásának, hogy a perrendtartásra vonatkozó életbeléptetési törvény a főudvarnagyi hivatal bíráskodásának kérdésében is rendelkezést fog tartalmazni. A mai napon előterjesztett törvényjavaslat megfelel ennek a várakozásnak s attól csak annyiban tér el, hogy a főudvarnagyi bíráskodás rendezését külön javaslatba foglalja. Indokolja ezt nemcsak az, hogy a főudvarnagyi bíráskodás kérdését Horvát-Szlavonországokkal közös törvényben kell megoldani, de indokolja a külön törvényjavaslat előterjesztését a tárgy jelentősége és intézményszerű szabályozásának szüksége is. A törvényjavaslat a főudvarnagyi bíráskodás alá tartozó magyarországi peres ügyekre nézve, a magyar király birói hatalmának fentemlített kizárólagosságából kiindulva, magyar főudvarnagyi bíróságot tervez, magyar bírói szervezettel, a magyarországi ügyekre vonatkozó hatáskörrel, magyar felebbviteli forumokkal és magyar eljárási szabályokkal. Rendezi továbbá a törvényjavaslat a királyi ház tagjainak bizonyos peres ügyeiben a királynak személyes bíráskodását, valamint a^ nem peres ügyek intézését is. -A királyság intézményének egyenes következménye, hogy a királyi ház tagjainak megkülönböztetett jogi állása legyen. Ez a megkülönböztetett jogi állás más intézményekben is nyilvánul, így a nagyobb rangban, a fokozott büntetőjogi védelemben stb. A nagyobb ranggal, a magasabb állással van összefüggésben az is, hogy a királyi ház tagjainak külön birói illetékessége legyen. A reform nem mozoghatott tehát abban az irányban, hogy a törvényhozásnak egyes intézkedéseivel és az állandó birói gyakorlattal elismert főudvarnagyi bíráskodást megszüntesse, hanem a törvényjavaslatnak arra kellett törekednie, hogy ezt a bíráskodást a magyar közjog követelményeivel egybehangzó módon szabályozza. A mi ezt az utóbbi szempontot illeti, a törvényjavaslatnak fentebb ' jelzett főbb vonásai mellett utalhatok arra, hogy — a mint ismeretes — a magyar királynak, kit elvben az egész birói hatalom megillet, régebben is megvolt a személyes birói hatósága, a melyet közvetlenül gyakorolt és e mellett megvolt az a bírósága, a mely ő vele szorosabb kapcsolatban állott, mint más bircság s a melyben a király személye inkább jelenlevőnek tartatott, mint más bíróságnál. Lényegben ezt tartja szem előtt a jelen törvényjavaslat, midőn a királyi ház tagjainak bizonyos peres ügyeire megállapítja a király személyes bíráskodását ós