Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.
Irományszámok - 1901-504. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről szóló 1894:XXXIII. t.-cz. módosításáról
180 504. szám. a segédjegyző (aljegyző, jegyzősegód) az anyakönyvvezető-lielyettes. És pedig mindezek ne külön kinevezés alapján, hanem községi hivatalos állásuknál fogva. Tervbe veszi továbbá a törvényjavaslat, hogy mindazok a községi anyakönyvi kerületek, a melyeknek székhelye nem egyszersmind a községi (kör-) jegyző székhelye, tehát a melyek különleges viszonyaikra, leginkább pedig az egyházi beosztásra való tekintettel alakíttattak külön anyakönyvi kerületekké: állami hozzájárulással lehetőleg nagyközséggé, illetőleg körjegyzőséggé alakíttassanak át; vagy a mennyiben erre a törvény szerinti előfeltételek hiányoznának, vagy az érdekelt községek az állam részéről nyújtandó segély daczára nagyközséggé, illetőleg körjegyzőséggé átalakulni nem kívánnának, vagy végül a mennyiben ez átalakulás közigazgatási szempontból szükségtelennek mutatkoznék: a szomszédos anyakönyvi kerületekbe beosztassanak. A jelenlegi helyzet az, hogy a 4787 községi anyakönyvi kerület közül 468-nak nem községi jegyző az anyakönyvvezetője. Számbavéve most már azt, hogy a nagyközségek és körjegyzőségek összes száma 4541, a fentebb jelzett 468 anyakönyvi kerület közül 246 marad olyan, a melynek nagyközséggé, vagy körjegyzőséggé leendő átalakításáról szó lehet. Ezek közül is körülbelül 100-ban már ez idő szerint is államsegélylyel ellátott u. n. kihelyezett segédjegyző az anyakönyvvezető; minek következtében a jelzett anyakönyvi kerületeknek nagyközséggé vagy körjegyzőséggé leendő átalakítása meg van könnyítve. Az anyakönyvvezető-helyettesek kérdését a törvényjavaslat, a mint már jelezni szerencsém volt, kitűzött czéljával összhangban akként kívánja megoldani, hogy mindenütt, a hol segédjegyzői állás szervezve van, a segédjegyző legyen az anyakönyvvezető-helyettes, s csak ennek hiányában legyen más, községi hivatali kötelékben nem álló egyén a szükséghez képest azzá kinevezhető. A 3913 községi anyakönyvvezető-helyettes között 1829 a segédjegyzők száma. Helyettesül van továbbá alkalmazva ugyancsak a községi anyakönyvi kerületekben 90 községi jegyző, 566 községi irnok és jegyzői gyakornok. Ha most már tekintetbe veszszük azt, hogy az állam ott, a hol községi irnok vagy jegyzői gyakornok van ez idő szerint helyettesül alkalmazva, ezen állásoknak segódjegyzői állássá való átalakításához, ott pedig, a hol segéderő egyáltalán nincs alkalmazva, segódjegyzői állás szervezéséhez indokolt esetben a megfelelő segélyt megadja, s hogy ennek folytán a rendszeresített segódjegyzői állások jelentékeny szaporodása várható: számíthatunk arra is, hogy jóval leapad egyúttal azon anyakönyvvezető-helyettesek száma, kik községi hivatali köteléken kívül álló egyének sorából lesznek jövőre is kinevezendők. A községi anyakönyvi szervezet ekkép való átalakításánál szigorú mérlegelést igényel az a további kérdés, hogy a községi (kör-) jegyzők és segédjegyzők munkaereje és ideje, különösen nagyobb községekben, elégséges lesz-e arra, hogy azok az anyakönyvi teendőket a közigazgatási egyéb teendők hátránya nélkül kifogástalanul ellássák. Az e tekintetben jelentkezhető aggályok eloszlatására szolgál egyfelől azon körülmény, hogy a fentiek értelmében jövőre a rendszeres, szakképzett segéderőknek jelentékeny szaporodása várható s másfelől az, hogy a törvényjavaslat az anyakönyvezés módszerének egyszerűsítését veszi tervbe. Az anyakönyvezés módszerének egyszerűbbé tétele s szakképzett anyakönyvvezető-helyettes alkalmazása mellett a jegyzőnek anyakönyvvezetői teendői akkép lesznek beoszthatok, hogy a tervezett átalakítás hátrányos visszahatásától tartani nem kell. Az anyakönyvezés módszerére nézve tervbe vett egyszerűsítés két irányban jelentkezik.
