Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.
Irományszámok - 1901-504. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről szóló 1894:XXXIII. t.-cz. módosításáról
504, szám. 181 Egyfelől abban, hogy az anyakönyvi bejegyzésekből minden nem lényeges adat mellőztetik, s a bejegyzések külső alakszerűségei is egyszerűbbé tétetnek; másfelől abban, hogy az anyakönyvek a mai nehézkesebb és körülményesebb jegyzőkönyvi alak helyett rovatos alakban fognak vezettetni. Az anyakönyvek alaki berendezése s a bejegyzések külső alakszerűségei úgy, mint az A. T. törvény életbeléptekor is történt, rendeleti utón lennének szabályozva. Az anyakönyvezésnek a községekben a rendes közigazgatási feladatok körébe való szorosabb bevonása, s ennek következtében a főszolgabirák anyakönyvi felügyelő hatósági tevékenységének közvetlenebbé tétele folytán megszűnnek azok a különös indokok, a melyek az állami anyakönyvezés kezdő idejében a felügyeletnek minél behatóbb gyakorlása érdekében külön szakközegeknek: az állami anyakönyvi felügyelőknek alkalmazását tették szükségessé. A törvényjavaslat tehát az eddig külön szervekre ruházott felügyeleti hatáskörnek az általános közigazgatási hatóságok felügyeleti jogkörébe bevonása mellett az A. T. 15. §-a alapján szervezett anyakönyvi felügyelői állások megszüntetését tervezi. A felügyelői állások megszűntével a belügyministert az A. T. 14. §-a alapján illető főfelügyeletet intenzivebbé szándékozom tenni, s úgy az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságoknak, valamint az anyakönyvvezetőknek működését a belügyministerium kebeléből időnként kiküldendő tisztviselőkkel a helyszínén rendszeres és beható ellenőrzés alatt szándékozom tartani. Ez viszont előreláthatólag szükségessé fogja tenni, hogy a belügyministerium tisztviselői kara lehetőleg a mai anyakönyvi felügyelők sorából kiegészíttessék, s e czélból a belügyministerium kebelében megfelelő számú új állás szerveztessék. A községi anyakönyvi szervezet átalakítására vezető okok körében reá kell mutatnom e helyütt még különösen is arra a visszás helyzetre, mely az anyakönyvvezetői kinevezéseknek és felmentéseknek a belügyminister hatáskörébe történt utalása következtében előállt. A belügyministerium ugyanis a községi anyakönyvvezetők, de különösen a segédjegyző-anyakönyvvezető-helyettesek sorában —• az utóbbiak hivatali alkalmaztatásának természetéből folyólag szünet nélkül — fenforgó változások következtében a kinevezések ós felmentések oly tömegével áll szemben, a mely egyrészt jelentékeny munkahalmazt okoz, s másrészt a személyváltozások keresztülvitelét is nehézkessé, lassúvá teszi. A törvényjavaslat pénzügyi kihatása tekintetében a helyzetet a következőkben van szerencsém ismertetni. Az anyakönyvi szervezetnek a javaslat szerint történő átalakítása esetén az állami anyakönyvezés évi költsége, a községeket terhelő dologi kiadásokat bele nem számítva, 581.287 koronát tesz ki. Ez az összeg az állami tisztviselői jellegű anyakönyvvezetők, helyettesek ós Írnokok illetményére, a városi anyakönyvvezetői és helyettesi állásokra adott államsegélyre ós tiszteletdíjra, a községi hivatali kötelékben nem álló anyakönyvvezető-helyettesek tiszteletdíjaira, az anyakönyvvezetőknek járó statisztikai illetékre, a helyettesítésre kiküldött anyakönyvvezetők napidíjaira, nyomtatványokra s a külföldi anyakönyvi kivonatok fordítási költségére lesz felhasználandó. Az állami anyakönyvezés czéljaira rendelkezésre álló évi összegből, a 2,432.389 koronát kitett 1903. évi tényleges kiadást véve alapul, 1,851.102 korona lesz tehát községi közigazgatási czélokra fordítható. Olykép azonban, hogy az egyes esetekben személyi pótlékkép megmaradó anyakönyvvezetői és helyettesi tiszteletdíjak szintén ezen összegből fedezendők. Az utóbb jelzett összeg egy része, mint már érintettem, államsegélykép eddig is községi közigazgatási állások szervezésére és segélyezésére fordíttatott. Az 1,851.102
