Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-503. Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról

.503. szám. 137 50:{. szám* Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról. A jegyzők (nagyközségi jegyző, nagyközségi főjegyző, körjegyző) javadalmazása a község (községek) által természetben nyújtott lakáson vagy megfelelő lakáspénzen felül 1600 koronánál, a rendszeresített állásra élethossziglan megválasztott segédjegyzők (jegyzősegédek, aljegyzők) javadalmazása pedig 1000 koronánál kevesebb nem lehet. 2. §. Az e törvény életbeléptéig rendszeresített jegyzői állások javadalmazását oly helyeken, hol ez az 1600 koronát el nem éri, az állam ezen összeg erejéig az 5—8. §-ok értelmében kiegészíti. Uj jegyzői állások állami hozzájárulással, vagy é nélkül 1600 koronánál alacsonyabb fizetéssel nem rendszeresíthetők. .'- • 3. §. Eendszeresített állásra e törvény életbeléptéig élethossziglan megválasztott segédjegyzők fizetését az állam 1000 korona erejéig az 5—8. §-ok értelmében kiegészíti. Ugyanazon nagyközségben vagy körjegyzőségben rendszerint csak egy segédjegyző igényelheti fizetésének állami hozzájárulással 1000 koronáig való kiegészítését. A belügyminister felhatalmaztatik, hogy indokolt esetben ugyanazon községben vagy körjegyzőségben több segédjegyző fizetésének állami kiegészítését is engedélyezhesse. Uj segédjegyzői állások állami hozzájárulással, vagy e nélkül 1000 koronánál alacsonyabb fizetéssel nem rendszeresíthetők. Oly segédjegyzői állásokra, melyeknek javadalmazását egészen vagy részben az állam fedezi, e törvény életbelépte után állandó jelleggel csak oly egyének alkalmazhatók, a kik az 1900: XX. t.-cz. 3. §-ában előírt jegyzői minősítéssel birnak. 4. §. Ott, a hol a községi pótadó 20°/

0-on alul marad, a jegyző, illetőleg segédjegyző javadalmazásának kiegészítését (2. és 3. §§.) azon határig, a meddig az a pótadónak Képvh. iromány. 1901—1906. XXXI. kötet. 18