Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.
Irományszámok - 1901-503. Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról
138 503. szám. 20°/ 0-on felül való felemelése nélkül lehetséges, a község (községek) köteles foganatosítani. Ily helyeken az állami hozzájárulás csak ezen felemelt összegnek 1600, illetőleg 1000 koronáig való kiegészítésére terjed ki. A községi kiegészítés kérdésében a vármegyei közgyűlés belügyministeri jóváhagyás mellett határoz. 5. §. A jegyzők és a segédjegyzők javadalmazásának állami kiegészítésénél számításba vétetnek: a) a községek által adott készpénz-fizetés az esetleges személyi pótlékkal együtt; b) a községi vagyont képező ingatlanok haszonélvezetének pénzbeli egyénértéke (7. és 8. §§.); c) a községek által nyújtott terményjárandóságoknak pénzbeli egyénértéke (7. és 8. §§.). -. ...V-- '-: • 6. §. A jegyzők és segédjegyzők jelenlegi anyakönyvvezetői és anyakönyvvezetőhelyettesi tiszteletdíja az anyakönyvvezetés czímén esetleg engedélyezett államsegély ly el együtt e törvény életbeléptével megszűnik, illetőleg a javadalmazás kiegészítésére szolgáló államsegélybe olvad be. Azon jegyzők és segédjegyzők azonban, kiknek mostani javadalmazása az anyakönyvvezetői tiszteletdíjjal s az esetleges államsegélylyel együtt az e törvény 1. §-ában megállapított 1600, illetőleg 1000 K összegnél többet tesz ki, az eddig élvezett tiszteletdíjat és az esetleges államsegélyt, illetőleg ezeknek azt a részét, mely az e törvény 1. §-ában megállapított összeget meghaladja, személyi pótlékként mindaddig megtartják, míg jelenlegi állásukat töltik be. A mennyiben azonban a jegyzőnek korpótlékra is igénye van (9. §.), személyi pótléka csak azon összeg erejéig jár, melylyel ez a korpótlék összegét is meghaladja. A jegyzői, illetőleg segédjegyzői javadalmazás esetleges kiegészítő részét alkotó községi ingatlan haszonélvezetének pénzbeli egyenértékét — nem értve ide a természetben nyújtott lakás haszonélvezetét — községenkint külön-külön meg kell állapítani. E megállapítás alapját — az összes adók levonásával — az ugyanazon községben hasonló minőségű ingatlan után elérhető haszonbér képezi, melyhez hozzá kell adni a községi lakosok által az ingatlan megművelése körül netalán teljesített szolgálmányok pénzbeli értékét. Ugyancsak községenkint az utolsó három év (1901—1903.) átlagárai alapján meg kell állapítani a jegyző, illetőleg segédjegyző által élvezett terményjárandóságok (óletneműek, fa, jószágtartás stb.) pénzbeli egyenértékét is. Terményjárandóságban a jegyző, illetőleg segédjegyző csak a községtől részesülhet. 8. §. A 7. §-ban említett becslési munkálatok foganatosítása czéljából a főszolgabíró elnöklete alatt járási bizottságot kell alakítani, melybe két tagot a vármegyei közgyűlés választ, két tagot pedig a főispán nevez ki. -