Képviselőházi irományok, 1901. XXVIII. kötet • 402-412. sz.
Irományszámok - 1901-412. Az igazságügyi bizottság jelentése a „magyar polgári perrendtartásról” szóló 102. számu törvényjavaslat tárgyában
338 412. szám. A 166. §-hoz (m. j. 166. §.). Annak a félreértésnek kizárása végett, mintha a kézbesítő bírálhatná azt, vájjon törvényes ok nélkül tagadják-e meg az átvételt, a bizottság e szavakat: »törvényes ok nélkül« kihagyta és a §-t a következő új bekezdéssel egészítette ki: »Ha a megtagadásnak törvényes oka volt, a kézbesítés hatálytalan.*. A 167. §-hoz (m. j. 167. §.). A 6. pontban a,z »és« kötőszót mint feleslegest a bizottság kihagyta. A 170. §-hoz (m. j. 170. §.). A második bekezdés e kifejezése helyett: »ez a §. nem alkalmazható«, a bizottság ezt a szöveget használta: -»ez a § nem nyer alkalmazást«. A 175. §-hoz (m. j. 175. §.). A bizottság indokoltnak találja, hogy a kézbesítő közeget akkor is büntetés érje, ha késedelmesen jár el; ehhez képest a második bekezdés elején a »tartja« szó után e szavak felvételét javasolja: »vagy késedelmesen jár eU<. A 176. §-hoz (m. j, 176. §.). Az első bekezdést a bizottság kihagyni javasolja, mert a 18. §-nak a külföldön teljesítendő megkeresésekre vonatkozó általános rendelkezésében a kézbesítési megkeresések is benfoglaltatnak, ezeket tehát itt külön szabályozni felesleges. A fentartott második bekezdésben a »kézbesítések« szót a bizottság egyes számba tette. A 177. §-hoz (m. j. 177. §.). A bizottság a »kézbesítések«' helyett »kézbesítés« szót és »történnek« szó helyett »történik« szót használt. A 179. §-hoz (m. j. 179. §.). A bizottság a hirdetményi kézbesítésnek roszhiszemü kieszközlése tekintetében különbséget lát a között az eset között, ha a fél az ellenfélnek tudvalevő tartózkodási helyét vagy az előtte ismeretes örökösöket már a keresetlevélben elhallgatta, és a között az eset között, a mikor a hirdetményi kézbesítést csak később, az eljárás folyamában kérte. Az* utóbbi esetben nem lát okot a bizottság a megelőző egész eljárásnak érvénytelenítésére, hanem elégnek találja, hogy ott kezdődjék az érvénytelenség, a hol a hibás kézbesítés történt, az ezt megelőző eljárás azonban, a melyben hiba nem történt, érvényes maradjon. Ehhez képest az első bekezdés első mondatát a következő szöveggel javasolja a bizottság:
