Képviselőházi irományok, 1901. XXVIII. kötet • 402-412. sz.

Irományszámok - 1901-412. Az igazságügyi bizottság jelentése a „magyar polgári perrendtartásról” szóló 102. számu törvényjavaslat tárgyában

412. szám. 325 lalás ezekben az esetekben magát a pert is egyszerűsíti és a hitelezőre nézve mindenkép kedvező. Felmerültek olyan indítványok is, a melyek ennek az illetékességnek nem kereskedővel szemben bizonyos feltótelek mellett való kiterjesztését czólozták; de a bizottság ezen indítványok egyikét sem találta olyannak, hogy az a visszaéléseket kizárná. így nevezetesen azt a felmerült indítványt, hogy a könyvkivonati illetékességnek nem kereskedővel szemben is helye legyen, ha az ügylet a felperes üzleti telepe helyén jött létre, a bizottság nem fogadta el, mert az ügylet létrejöttének helye csak tárgyalás és esetleg bizonyításfelvótel útján állapítható meg, tehát az illetékesség fenforgása vagy hiánya tekintetében a keresetlevél elegendő támpontot nem nyújthatna és így az alperes a felperes egyoldalú előadása alapján gyakran a nem illetékes bíróság előtt volna kénytelen megjelenni. Ennek lehető elkerülése pedig a javaslat illetékességi szabályainak egyik főczélja. A bizottság e §. szövegén csak két módosítást tett. A javaslat szerint ez az illetékesség az utolsó bejegyzés keltétől számított két éven belül volna igénybe vehető. Nehogy a hitelező a kamatoknak és az egyenlegátvitelnek a könyvbe való bejegyzése által ezt a határidőt ismételten is meghosszabbíthassa, a bizottság szükségesnek véli, hogy a két év ne az utolsó bejegyzéstől, hanem az utolsó ügylet bejegyzésétől számíttassák. A ministeri javaslat szövege továbbá nem oldotta meg minden kétséget kizárólag azt a kérdést, hogy abban az esetben, ha a hitelező telepét más helyre teszi át és ennélfogva könyveit is az új telep helyén vezeti, az illetékességet az a hely állapítja meg, a hol az ügylet kötésekor vezették a könyvet. A bizottság ennek a szövegben világos kifejezést adott, elejét kívánván venni annak, hogy az adóst, a ki arra számít, hogy hitelezőjének az ügylet kötésekor fennálló telephelye fogja megállapítani az illetékességet, a hitelező elköltözése következtében esetleg távoleső ujabb telephelyén perelhesse. A 33. §-hoz (m. j. 35. §.). A javaslat e §-ában a bizottság kihagyta a harmadik és a negyedik bekezdést, minthogy ezek a rendelkezések az e §. után felvétetni javasolt új §-ba vétettek át. A 33. §. után a bizottság a következő új §-nak felvételét javasolja: A 34. §. »Az a bíróság, a mely a testületekre, kereskedelmi társaságokra, bányatársulatokra és egyesületekre a 25. §. értelmében általánosan illetékes, azokban a perekben is illetékes, a melyeket ezek tagjaik ellen, vagy a tagok egymás ellen a tagsági viszony alapján indítanak. A kereskedelmi társaságra nézve általánosan illetékes bíróság előtt a társaság tagja ellen a társasági kötelezettségekért való felelősségen alapuló követelés iránt is meg lehet a pert indítani.« Az összetartozóság és a per alapjául szolgáló jogviszonyok természete czélszerüvé teszik, hogy az a bíróság, mely az ebben a §-ban megjelölt személyösszeségek tekintetében a 25. §. (m. j. 27. §.) szerint általában illetékes, necsak a keresdelmi társaságok tagjaival szemben, a mint azt a m. j. 35. §-a javasolta, hanem a 25. §-ban megjelölt más személyösszeségek tagjaival szemben is illetékes legyen a tagsági viszony alapján indított perekben.