Képviselőházi irományok, 1901. XXVIII. kötet • 402-412. sz.

Irományszámok - 1901-412. Az igazságügyi bizottság jelentése a „magyar polgári perrendtartásról” szóló 102. számu törvényjavaslat tárgyában

412. szám. 317 az ügy érdemében is itél. Erre mutat az is. hogy feloldás esetében a felebbezési biróság alkalmazkodni köteles a felülvizsgálati biróság Ítéletében elfoglalt állásponthoz. És a felülvizsgálat, ellentétben a semmisségi panaszszal, czéljául nem kizárólag és talán nem is főkép a jogegység megóvását, hanem a felek érdekeit ós a felek érdekén ejtett sérelmek orvoslását tűzi ki, Abból is kitűnik ez, hogy felülvizsgálati jogkörrel nemcsak a királyi curiát, hanem a tizenegy királyi Ítélőtáblát is felruházzuk. Kitűnik továbbá abból, hogy a felülvizsgálat mellett fentartjuk a felsőbiróságok döntvényalkotási jogát, a melylyel a franczia semmitőszék sohasem birt és a mely nálunk első sorban van hivatva a jogegység biztosítására. Ha pedig a felülvizsgálat nem egyéb, mint harmadfokú korlátozott felebbezés, akkor ebből önként következik, hogy a korlátot a harmadfokú biróság előtt czélszerűen létesíthető eljárásban, azaz abban kell keresni, miszerint a harmadfokú biróság, a mely előtt ujabban tárgyalni és bizonyítást felvenni nem lehet, bizonyos kérdéseknek eldöntésére kevésbbó alkalmas, mint az alsóbb biróság, a mely rendszerint szóbeli tárgyalás és közvetlen bizonyításfelvétel alapján határoz. Ellenben nincs semmi ok arra, hogy az oly kérdéseket, a melyek szóbeli tárgyalás és bizonyításfelvótel nélkül is megoldhatók, kizárjuk a felülvizsgálati biróság vizsgalatának köréből. Ezek a kérdések pedig nemcsak a szoros értelemben vett jogkérdések. Ha a felebbezési biróság Ítéletének hozatalában valamely általánosan ismert tapasztalati szabályt sértett meg, mellőzött vagy helytelenül alkalmazott, ha a tartás összegét, a melynek megállapításához sem tárgyalásra, sem bizonyításra nincs szükség, helytelenül állapította meg, ha bebizonyított vagy bizonyításra nem szoruló tényekből helytelen következtetéseket von, ha ténymegállapításai az iratok tartalmával ellentétben állanak: a felülvizsgálati biróság minden veszély nélkül megbírálhatja azt, hogy követett-e el az alsóbb biróság hibát vagy nem, ha ezek a kérdések esetleg nem is tartoznak a szoros értelemben vett jogkérdések sorába. Helytelen csak az volna, ha a felülvizsgálati biróság abban az esetben is maga döntené el a vitás kérdést, a melyben az eldöntés csak bizonyítás mérlegelése vagy tárgyalás alapján történhetik. Mivel a felülvizsgálati biróság rendszerint bizonyítást nem vehet fel és a tárgyalás előtte korlátozva van: a felülvizsgálati biróság ilyen tények megállapításában rosszabb helyzetben lenne, mint a felebbezési biróság, a mely rendszerint sem a tárgyalásban, sem a bizonyításfelvételben korlátozva nincs. Mindezekből kiindulva a bizottságnak az a nézete, hogy az a szabály, mely szerint a felülvizsgálat csak azon az alapon kérhető, hogy valamely jogszabály a felebbezési biróság Ítéletében, vagy az ennek alapjául szolgáló eljárásban helytelenül volt alkalmazva vagy mellőzve, a javaslatból kihagyandó. A felülvizsgálat csak annyiban korlátozandó, a mennyiben valamely tényállítás valóságának vagy valótlanságának megállapításáról van szó. Azonban ebben az esetben is felül lehet vizsgálni a megállapítást, ha az valamely jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével vagy nyilván helytelen ténybeli következtetéssel történt, vagy az iratok tartalmával ellentétben áll. Ha a felülvizsgálati biróság ezen az alapon azt találja, hogy a felebbezési biróság ítélete helytelen, a körülményekhez képest azt vagy feloldja, vagy az ügy érdemében itél (esetleg a felebbezési biróság ítéletének hatályon kívül helyezésével annak helyébe a megfelelő határozatot hozza). Feloldania az ítéletet a felülvizsgálati bíróságnak akkor kell, ha (a javaslat 539. és 541. §-ának esetét nem tekintve) a bizonyítás mórlegelése vagy tárgyalás alapján kell olyan tényállást megállapítani, a melyet a felebbezési biróság még meg nem állapított. Ez az álláspont a felülvizsgálatnak megadja azt a terjedelmet, a melyet az anyagi igazság megkövetel, és elkerüli azt a veszélyt, hogy a felülvizsgálati