Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

395. szám. 77 tetni, és pedig egyelőre Dédáig, Szászrégentői számítva 26 km. hosszúságban és csak ennek befejezte után és a hátpályák megfelelő helyreállítása után kezdődnék a déda—gyergyószentmiklós—madéfalvai utolsó részvonal építése. Jóllehet ezen utolsó részvonal teljes megépítésére szükséges összes költségek fedezése jelen törvényjavaslat keretében nem is biztosítható, mégis az ezen 120*5 km. hosszú vonalon több éven át végzendő építési munkák megkezdésére első részletül 2,000.000 K van felvéve. A szászrégen—dédai résznek elsősorban való kiépítését, eltekintve attól, hogy a vonalrósz tervezete már készen van, annak közigazgatási bejárása megtartatott, és így a vasút építéséhez azonnal hozzá lehet fogni, indokolja az, hogy ez az építkezés a Szászrégen vidékén a Maros völgyében mutatkozó ínségen is enyhíteni lesz hivatva, másrészt általa a vidék forgalmi igényei lehető kielégítést fognak találni. E mellett e részleges építkezéssel is közelebb jutunk ahhoz a czélhoz, melyet a törvényhozás az 1895. évi VII. törvényczikk megalkotásával maga elé tűzött, t. i., hogy a székely vasutak megépítésével a székely nép érdekei lehetőleg előmozdíttassanak. A fentiekben tárgyalt vasúti vonalak ós összeköttetések egy részének létesítésére annak idején a magánvállalkozás is törekedett volt, "mely alkalmakkor e vonalakra érdekeltségi hozzájárulások is biztosíttattak. Ezen érdekeltségi hozzájárulásoknak az államkincstár részére való biztosítása annál inkább indokolt, mert állami építkezés esetén az illető érdekeltség nemcsak teljesítőképes fővasutat kap, hanem az olcsó államvasuti díjszabás élvezetéhez is jut ós ezzel magánvállalkozás esetén még csak nem is remélhető közgazdasági és forgalmi előnyöket fog élvezni. Azonban a dolog természetéből folyik viszont, hogy az érdekeltség a hozzájárulásokhoz kötött és ellenszolgáltatást feltételező igényeit állami építkezés esetén önként elveszti, vagyis törzsrészvényekre, illetve jövedelemben való aránylagos részeltetósre és a magánvasutak társasági igazgatásával kapcsolatos befolyásra nem számíthat. A 2. §-hoz. A Nagybereznától az ország határáig építendő állami vasutvonalat a m. kir. államvasutak hálózatától elszigetelő és 44 km. hosszú ungvár—nagybereznai helyi érdekű vasútvonal az ungvölgyi h. é. vasút részvénytársaság tulajdonában és önálló kezelésében állván, az államvasuti üzem és forgalom egységének veszélyeztetése nélkül a nagyberezna—határszéli új vasutvonalat az államvasutak hálózatába beilleszteni nem lehetne. A vasúti üzem egységessége érdekében ennélfogva vagy az ungvölgyi vasutat kell államosítani és másodrangú főpályává átalakítani, vagy pedig a nagyberezna—határszéli állami vonalat az ungvölgyi h. é. vasúttársaságnak kezelésbe, illetve bérbe adni, vagy végül az ungvölgyi vasutat a társasági forma megszüntetése nélkül állami kezelésbe venni, az ungvölgyi (ungvár—nagybereznai) helyi érdekű vasútvonal azonban mindenesetre másodrangú főpályává lesz átalakítandó. Maga az ungvölgyi h. é. vasút részvénytársaság is, társulati és üzemi autonóm különállásának fentartása érdekében különböző irányban tanulmányokat tett ós javaslatokat terjesztett a kormány elé. Mindezen javaslatok és módozatok ugy közgazdasági, mint állampénzügyi és közhiteli szempontokból beható hosszasabb tanulmányokat ós a társasággal folytatandó részletes tárgyalásokat feltételeznek, miért is a kormány e kérdésben ez idő szerint állást még nem foglalhat, arra az esetre azonban, ha a társasággal folytatandó tárgyalások során kitűnnék, hogy az állami ós közérdekek az ungvár— nagybereznai vonalnak államosítását ós államköltségen való átalakítását megköve-