Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

76 395. szám. részében, honvédelmi szempontból fontos ujabb felvonulási vonalat fog képezni, másrészt pedig az új vonal segélyével a Dunán inneni és tiszamenti országrészeknek Glalicziával való forgalma és illetve az ezen viszonylatokban fel- és leadásra kerülő tömegárú-forgalom könnyebben kiszolgálható lesz. Az érsekujvár—komáromi új vasúti vonal egyrészt a m. kir. államvasutaknak a Duna balpartján lévő nyugati vonalai, másrészt a dunántúli hálózat vonalai között, melyek jelenleg csak Budapesten át és ezenkivül egy helyiérdekű vasiit közvetítésével Pozsonyon át vannak összekötve, új összeköttetést van hivatva létesíteni. Ezen összeköttetés által számos viszonylatban a mai kerülő utakkal szemben nagyobb-kisebb útrövidítések keletkeznek. Ezen rövidebb útirány használata a forgalmi és kezelési szolgálat szempontjából megtakarítással járand, mert a dunántúli területek észak felé és viszont irányuló forgalmának nagy része az új útirányra lesz átterelhető. Ez által a különben is túlterhelt és drága üzemű budapesti összekötő balparti körvasút ezen forgalomtól részben mentesíthető lesz, sőt a budapest—zimonyi és bródi vonal és ezek szárnyvonalainak Érsekújváron át mozgó forgalma is Komáromon át lesz vezethető. Általában véve, forgalmi akadályok vagy torlódások esetében a Budapest—Bécs közötti elsőrendű fontosságú fővonalakat összekötő eme vonal, mint segély-útirány mindenkor a legkedvezőbben lesz felhasználható. A vonalnak eme jelentősége mellett figyelembe veendő továbbá az a körülmény is, hogy Pozsony és Budapest között a Dunán át, harmadik elsőrangú vasúti hid építtetik, mi által ezen összekötő vonal úgy az északi kiviteli forgalom, mint a honvédelem szempontjából jelentőséget nyer, a mennyiben a dunántúli vidékről észak felé közvetlen új vonalat teremt. A 20 óv óta szőnyegen lévő baja—báttaszéki vasúti összeköttetés és Dunahid szükségessége azonnal szembe ötlő, mert maga a földrajzi helyzet rámutat vasúti hálózatunk azon hézagára, mely a Nagy-Alföld ós a Dunántúl között fennáll. Ezen, termékekben gazdag két nagy országrósz nélkülözi ugyanis azt a vasúti kapcsot, melynek segélyével élénk csereforgalma, mely az Alföldről főleg gabonából, a Dunántúlról pedig kőből, fából, szénből, borból stb. áll, a szállítást megdrágító kerülők mellőzésével gyorsan és olcsón lebonyolítható. A szóban levő összeköttetés sok irányban idézne elő jelentékeny utrövidítéseket, illetve teremtene uj összeköttetéseket, nevezetesen nemcsak a Duna-Tisza köze és a Dunántúl déli része között, hanem az litrövidítés kiterjedne a Dunajobbparti terület oly góczpontjaira is, melyek ma az Alföldről Ausztria délnyugati tartományaiba (Stiria, Karinthia, Krajna, Tirol és Vorarlberg), sőt némi részben a délnyugati vámkülföldre is irányuló gabonakivitel tekintetében fontosak. A mi pedig a személyforgalmat illeti, kétségtelen, hogy az új összeköttetés e tekintetben is, különösen a közvetlenül érdekelt Duna-jobb- és balparti terület lakosságára nézve, régi szükség kielégítését jelenti s mivel épen ezért élénk érintkezés várható, tetemesen hozzá fog járulni a m. kir. államvasutak személyforgalmi bevételeinek emeléséhez. A székely vasúti hálózat kiépítésére nézve már az 1895. évi VII. törvényczikk indokolásában annak idején jelezve volt, hogy az csak fokozatosan, az ország anyagi erejéhez mérten fog létesíttetni. Közforgalmi, közgazdasági és honvédelmi szempontból a székely vasutak kiépítése tekintetében az idézett törvény indokolásában előterjesztett indokok mai napig is teljes mértékben fennállanak, úgy hogy különösen a Madéfalvától Szászrégenig terjedő vasútvonalnak mielőbbi kiépítése az említett érdekek szempontjából továbbra már el nem halasztható: mindazonáltal sürgősebb állami feladatok most sem engedik meg, hogy az egész szászrégen— madéfalvai vonal építése egyszerre megvalósíttassák. Ez okból Szászrégentői kiindulólag a Maros völgyében felfelé haladva fokozatosan fog e vonal megépít-