Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-390. Törvényjavaslat, a halas-bács-almás-rigyiczai helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

24 390. szám. 1-ső melléklet a 390. számú irományhoz. Indokolás, a halas bács-alinás^rigyiczai helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslathoz. A Halas város és Bács-Almás, illetve Eigyicza között elterülő Jankovácz, Mélykút, Tataháza, Bács-Madaras és Katymár népes és vagyonos községeknek állandó törekvését képezte, — hogy az ottani forgalmi és közgazdasági viszonyokon, a közforgalomban levő vasúti hálózathoz való megfelelő vasúti csatlakozás létesítése utján gyökeresen segíttessók — s a midőn ígj egyfelől az ottani termékeny földeken, a belterjesebb mezei és kerti gazdálkodásra való átmenetel feltételei megteremtetnek, másfelől a személyforgalom igényeinek megfelelőleg a nevezett községek megyei és járási székhelyeivel, azaz Bács-Almással és Zomborral való összeköttetés is biztostítassék. Ezen törekvés megvalósítása érdekében Latinovits Géza földbirtokos 1897. évi november havában engedélyt kért és nyert a magyar királyi államvasutak Halas állomásától Jankovácz ós Tataháza községek érintésével a magyar királyi államvasutak '» Bács-Almás « állomásáig, s innét folytatólag Bács-Madaras és Katymár községeken át, a baja—zombor—újvidéki helyi érdekű vasút Stanisics állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú helyi érdekű gőzmozdonyú vasút előmunkálataira. Ezen előmunkálati engedély utóbb kormányhatósági jóváhagyás mellett a Grfrerer, Schoch ós Grossmann budapesti építési vállalkozó czégre ruháztatván át, előmunkálati engedélyes czég a halas—bácsalmás—-rigyiczai helyi érdekű vasút terveit elkészítette, melyek alapul vétele mellett a pálya közigazgatási bejárása 1899. április hó folyamán megtartatott. Miután a közigazgatási bejárás alkalmával úgy a vonal irányára, mint a pálya megépítése esetén szükséges létesítményekre nézve általában megfelelő megállapodások jöttek létre, 1901. évi január hó 14-én az engedélyezési tárgyalás is. megtartatott. Ezen tárgyaláson és az azt követő iratváltások során, valamint az érdekeltség részéről a vonalnak miként leendő vezetésére vonatkozólag utólag nyilvánult kívánalmak rendezése czeljából az 1902. évi október hó, valamint a folyó évi marczius hó folyamán megtartott közigazgatási pótbejárások alkalmával a vasút engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételei tekintetében létrehozott lényegesebb megállapodásokat a következőkben van szerencsém ismertetni: A •/• alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett 70'e kilométer hosszú helyi érdekű vasút a magyar királyi államvasutak budapest—zimonyi fővonalának Halas állomásából indulna ki és Jankovácz és Mélykút községek irányában a m. kir. államvasutak Bács-Almás állomásáig, s innét folytatólag Bács-Madaras ós