Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-389. Törvényjavaslat, a zólyombrezó-breznóbánya-tiszolczi helyi érdekű vasut egynémely engedélyezési feltételének a brzenóbánya-vereskői szárnyvasut kiépítése alkalmából leendő módosítása tárgyában
389, szám. 21 május hó 24-én, az engedélyezési tárgyalás pedig 1899. évi július hó 24-én megtartatott. Már ezen engedélyezési tárgyalás alkalmával is kifejezésre jutott azon kívánalom, hogy a tervezett breznóbánya-vereskői helyi érdekű vasút a zólyombrezóbreznóbánya-tiszolczi helyi érdekű vasúttal egyesíttessék s ezzel kapcsolatban az engedélyokiratszerü jogviszonyok egységes alapon rendeztessenek. Minthogy, a tervezett breznóbánya-vereskői helyi érdekű vasútvonalnak a zólyombrezó-breznóbánya-tiszolczi helyi érdekű vasut-részvénytársaság hasonnevű vonalával való egyesítése közforgalmi szempontból kívánatosnak mutatkozott, a zólyombrezóbreznóbánya-tiszolczi helyi érdekű vasut-részvénytársaságnak és a breznóbánya-vereskői vasút eredeti tervezőinek: Mandel Gryula, Hoffmann Sándor és Quittner Vilmos építési vállalkozóknak egyértelmű kérelmére az utóbbiaknak az előmunkálati engedélylyel szerzett összes jogai ós elvállalt kötelezettségei a zólyombrezó-breznóbányatiszolczi helyiérdekű vasut-részvénytársaságra ruháztattak át. Ehhez képest az új helyiérdekű vasútvonal engedélyezése iránt a további tárgyalások a zólyombrezó-breznóbánya-tiszolczi helyiérdekű vasut-részvénytársasággal folytattatván, — ezen tárgyalások folyamán, nevezetesen az 1902. évi november hó 6-án megtartott pótengedélyezósi tárgyalás alkalmával sikerült oly megállapodásokat létrehozni, a melyek alapján a tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett breznóbánya-vereskői vasútvonalra, mint a zólyombrezó-breznóbányatiszolczi helyi érdekű vasút kiegészítő szárnyvonalára a vonatkozó engedély a törzsvonal engedélyokiratához kiadandó II. függelék alakjában a nevezett helyi érdekű vasut-részvénytársaságnak kiadható lesz. Tisztelettel megjegyzem e helyütt, miszerint tekintettel arra, hogy az új breznóbánya-vereskői kiegészítő szárnyvonal engedélyezésénél az 1880. évi XXXI. ós az 1888. évi IV. törvényczikkek 1. §§-aiban a törvényhozás engedélyezésének fentartott esetek egyike sem forog fenn, ennélfogva az új vasút a minsterium hatáskörében engedélyezhető. Az engedélyezési feltótelek keretében azonban két oly körülmény merül fel, — melyeknek rendezhetése a törvényhozás előzetes elhatározását igényli. A mint ugyanis már fentebb érinteni szerencsém volt, a breznóbánya-vereskői vonalnak a zólyombrezó-breznóbánya-tiszolczi törzsvonal kiegészítő részeként leendő engedélyezése folytán szüksége merült fel annak, hogy az engedélyokiratszerű jogviszonyok mindkét vonalra, tehát a már korábban engedélyezett törzsvonalra nézve is egységes alapon nyerjenek megoldást, — vagyis az engedélyidő tartamok, megváltási határidők, valamint a helyi érdekű vasúti törvény biztosította adózási kedvezmények egységesen állapíttassanak meg, — mely az üzletkezelő m. kir. államvasutak érdekében is álló egységesítések keresztülvitele csakis a törvényhozás felhatalmazása alapján történhetik. • .;"• Minthogy továbbá a czímletek bélyeg- és illetékmentessége, melyet a helyi érdekű vasúti törvény az újonnan építendő helyi érdekű vasutakra nézve biztosítani kivánt, az 1880. évi XXXI. törvényczikk 5. §. b) pontjának szövegezése szerint csak az első kibocsátást illeti meg, a breznóbánya-vereskői helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének beszerzése czéljából kibocsátandó czímletek azonban, mint a zólyombrezó-breznóbánya-tiszolczi helyi érdekű vasút részvényei lesznek kibocsátva, — a bélyeg- és illetékmentességnek az újonnan kibocsátandó czímletekre való kiterjesztéséhez szintén a törvényhozás kifejezett engedélyére van szükség. Az előadottakra való tekintettel a törvényjavaslat 1. §-ában a most jelzett két irányban kérem a törvényhozás elhatározását, tisztelettel megjegyezvén, hogy
