Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-399. Törvényjavaslat, a kereskedelmi üzlet átruházásáról

180 399. szám. emiitett intézkedéseket is nem tartaná czélszerüeknek és szükségeseknek, hanem azért, mert azok tárgyuknál fogva más törvényjavaslatok keretébe tartoznak. így az 1. alatt emiitett megoldása csődjoggal kapcsolatos magánjogi szabályozás körében, a 2. alatti a büntető törvény novellája, a 3. alatti pedig a végrehajtási törvény novellája kapcsán lesz megfontolás tárgyává tehető. A jelen törvényjavaslat alapján megalkotandó törvény, mint a kereskedelmi törvény módosítása és kiegészítése — a magyar korona egész területére lesz hatályos, mig az itt említett többi törvényhozási intézkedések hatálya nem fog Horvát- ós Szlavonországokra kiterjedni. Egyébiránt a gyakorlati szükség elsősorban az, hogy a hitelezőnek mód és eszköz nyújtassák arra, hogy minden más kerülő út mellőzésével közvetlenül jusson követelése kielégítéséhez. Ezt a javaslat teljes mértékben megvalósítja. IV. A törvényjavaslat részletes indokolásául szolgáljanak a következők: Az 1. §-hoz. Az 1. §. kereskedelmi üzlet átruházása esetére kívánja az üzlet átvevőjének a felelősségét megállapítani. A kereskedelmi üzlet fogalma törvényhozásilag nem új fogalom. Ezt a fogalmat kereskedelmi törvényünk is ismeri, sőt magának az üzletátruházásnak a kategóriája is helyet talált kereskedelmi törvényünkben. A kereskedelmi üzlet fogalmával operálnak egyebek közt a kereskedelmi törvény 26., 37., 38., 43., 77—83., 133. §-ai, a kereskedelmi üzlet átruházásáról pedig intézkedik a kereskedelmi törvény 12. ós .20. § előbbi akkor, a mikor megengedi, hogy kereskedelmi üzlet átruházása esetén az üzlet megszerzője az üzletet — az úgynevezett czégvalódiság elvétől eltérőleg — a régi czég alatt folytathatja a volt üzlettulajdonos vagy jogutódai beleegyezésével, — az utóbbi pedig annyiban, amennyiben megszabja, hogy ha kereskedelmi üzlet átruházásánál az átvevő a czég addigi kötelezettségeit magára vállalja, a hitelezőket ezen kötelezettségek tekintetében úgj az átadó, mint az átvevő ellen kereseti jog -illeti. A joggyakorlat e szerint már a most fennálló jogban is támpontot talál a kereskedelmi üzlet és az üzletátruházás fogalmának meghatározására. A kereskedelmi üzlet magában foglalja az üzleti vagyonhoz tartozó testi dolgokon (árúraktár, felszerelés), követeléseken és tartozásokon kívül az üzleti összeköttetéseket, üzleti titkokat és üzleti chanceokat stb. Ámde mindezek — a mint az már fennebb említve volt — nem egyes vagyontárgyak, hanem oly vagyonösszeség tekintete alá esnek, melyet az üzlet különszerű gazdasági rendeltetése ós forgalmi szerepe szerves egységgé, fogalmi egészszé tömörít. Es ópúgy, a mint nem szünteti meg egymagában az üzletet az, hogy belőle egyes vagyoni alkotórészek kiválasztatnak, hasonló módon nem zárja ki az üzletátruházás fennforgását csupán csak az, hogy a felek megállapodásához képest bizonyos vagyontárgyak az átruházás hatálya alól kivétettek. Ezzel a kérdéssel a javaslat 3. §-a egyébként tüzetesen foglalkozik. Kétséget nem szenved az sem, hogy ha a kereskedőnek több üzlete van, az átruházás tárgyát csupán csak az egyik vagy másik üzlete képezheti s hogy ez esetben a jelen javaslatban megállapított hatály mindenik átruházott üzletre nézve külön-külön nyilvánul. A jelen javaslatban meghatározott felelősség azt éri, a ki az üzletet szerződés útján veszi át. v