Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről
170 • • 398. szám. A §. első bekezdése a szokásos clausula derogatoriat tartalmazza. A javaslat tárgyi terjedelme az 1883: XXV. törvenyczikknek csak az uzsorára vonatkozó rendelkezéseit érinti, ennélfogva az idézett törvenyczikknek csakis 1 —16. §-ait kell hatályon kivül helyezni. Az 1883: XXV. törvenyczikknek egyéb tárgyakra vonatkozó rendelkezései továbbra is hatályban maradnak. Az idézett §-oknak hatályon kivül helyezése önként órthetőleg nem annyit jelent, hogy jövőre nézve egyáltalán ki lenne zárva alkalmazásuk; mert a mennyiben az uzsora az új törvény hatálybalópte előtt követtétett el, arra a btkv. 1. §-ának második bekezdése ós 2. §-a értelmében ezentúl is esetleg a hatályon kivül helyezett rendelkezések fognak alkalmaztatni. Minthogy már az 1883: XXV. t.-czikk 10. §-a is megadja a hivatalból való eljárás lehetőségét, akkor ha az uzsorának helyenkénti nagyobb mérvű elharapódzása megállapítható; minthogy továbbá a javaslat szerint — tekintettel arra, hogy az uzsora elterjedése ós az elszegényedést előidéző közveszélyessége egyes községek vagy vidékek concrét viszonyainak előzetes vizsgálata nélkül is, általánosabb tapasztalati tényként jelentkezik — az uzsora miatt a jövőre minden esetben hivatalból lesz az eljárás megindítandó: a hivatalból való üldözés elvét az új törvény hatálybalópte előtt elkövetett uzsorára is ki kellett terjeszteni, annál inkább, mert a büntető eljárás megindításának előfeltételei nem tartoznak a büntethetőségnek azon feltételei közé, a melyekre a korábbi jogszabályok a büntetőtörvénykönyv 2. §-a alapján alkalmazandók lennének. A hatályon kivül helyezett §-ok között van az 1883 :XXV. t.-cz. 7. §-a, mely az uzsora eseteiben az elj kir. törvényszék hatáskörét, és a 15. §., mely a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét állapítja meg. Az idézett §-ok hatályon kivül helyezése azonban sem a hatáskör, sem a bizonyítékok szabad mórlegelésének kérdése tekintetében változást nem von maga után. E részben jövőre az általános szabályok lesznek irányadók. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV. t.-cz. 17. §-ának 1. és 4. pontja értelmiben kétségtelen, hogy úgy az uzsora bűntette miatt, mely az idézett törvenyczikk 15. §-a szerint az esküdtbíróság hatáskörébe utasítva nincs, mint az uzsora vétsége miatt, mely az idézett törvenyczikk 18. §-a szerint a járásbíróság hatáskörébe nincs utasítva, a bűnvádi eljárás a kir. törvényszék hatáskörébe fog tartozni. Ezt az idézett általános érvényű hatásköri szabályok mellett külön kimondani nem szükséges. Egyébiránt közvetve ki van ez mondva a javaslat 10. §-ában, mely vád alá helyező, főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatról szólván, kétségtelenné teszi, hogy az uzsora eseteiben csak törvényszék előtt folyhatik az eljárás. A mi pedig a bizonyítókok szabad mérlegelésének elvét illeti, ez jelenleg már általánosan, mind a bűnvádi, mind a polgári eljárásban érvényre van emelve (v. ö. 1896:XXXIII. t.-cz. 324. §.; 1893 :XV1II.'t.-cz. 64., 215. §§.). Azoknak az erkölcsi elveknek íéltótlensége, melyeket a javaslat érvényre emel, megköveteli, hogy az új törvény rendelkezései — épúgy, mint azt az 1883; XXV. t.-czikk 5. §-a tette — bizonyos mértókig visszaható erővel is ruháztassanak fel. Ha a javaslat egyszerűen arra az álláspontra helyezkednék, hogy a szerződés érvényessége és a büntethetőség a szerződós létrejöttekor fennállott jogszabályok szerint ítélendő meg, oly esetben, a mikor a szerződós még az új törvény hatályba lépte előtt köttetett és a régi törvény szerint még nem volt tiltva, az ily szerződés érvényesítésének, átruházásának vagy biztosításának az új törvény hatályba lépte után is lehetne helye. Ámde kétségtelen, hogy ebben az esetben sérelmet szenvednének azok az erkölcsi tekintetek, a melyek az ily tartalmú szerződéseket
