Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

398. szám. 169 Ha a büntető biróság az eljárást jogerejűleg megszünteti, vagy a vádlottat felmenti: a felfüggesztett végrehajtási eljárás önként érthetőleg tovább folytatandó. Ha ellenben a büntető biróság az uzsorát jogerős Ítélettel megállapította, ebben az esetben a polgári bíróságnak ezzel ellentétes Ítélete már a törvénynél fogva hatályát veszti s a polgári bíróságnak hivatalból kell a per folytatólagos tárgyalását elrendelnie. A javaslat ily módon lehetővé teszi, hogy a polgári biróság a büntető biróság határozatának mint új körülménynek figyelembe vételével és a tárgyalásba bevonásával az ügy érdemében újból határozhasson a nélkül, hogy a félre a perújítás kieszközlésónek terhe háruljon. Ezzel hasonló helyzet áll elő, mint a mikor a felsőbb biróság az alsó biróság határozatát feloldotta vagy póteljárás rendelése mellett megsemmisítette; ennélfogva a javaslat a végrehajtás tekintetében is azt a szabályt juttatja ugyan érvényre, a milyet a végrehajtási törvény erre az esetre megállapít (1881: IX. t.-czikk 39. §. b. pont). Ha a polgári biróság az ügyet nem Ítélettel, hanem végrehajtható végzéssel (fizetési meghagyás, sommás váltó-végzés, közj. okirat alapján végrehajtást rendelő végzés) intézte el, ebben az esetben is az eljárás természetéből folyó különbséggel a fentebb érintett szabályoknak kell állaniok. A §. első bekezdéséből, valamint további szövegéből is kétségtelenül kitűnik, hogy az csupán arról az esetről rendelkezik, a midőn a polgári és a büntető ejárás egj időben van folyamatban és a midőn a polgári eljárás még felfüggeszthető. Magától érthető tehát, hogy a §. rendelkezései nem nyernek alkalmazást abban az esetben, a midőn a polgári eljárás, ideértve a végrehajtási eljárást is, a büntető eljárás megindításakor már be volt fejezve, illetőleg már felfüggeszthető nem volt. Ebben az esetben az adós a marasztaló polgári ítélet ellen a büntető ítélet alapján csak az általános szabályok szerint élhet perújítással. 11. §-hoz. A javaslatnak az uzsora büntethetőségét és az uzsorás ügylet semmisségét tárgyazó rendelkezései a büntetőjog és a magánjognak az ügyletek érvényének általános feltételeit megállapító határozmányai körébe tartoznak és feltétlen jellegű elvet emelnek érvényre. Ehhez képest természetszerűleg kihatnak a speciális jogokra és így nevezetesen a kereskedelmi ügyletekre is. Minthogy azonban a javaslat súlyt helyez arra, hogy a kereskedelmi forgalom biztossága csorbát ne szenvedjen és a kereskedelmi forgalom szabadsága a szükséges mértéken túl ne korlátoztassék, a jelenlegi uzsoratörvény 16. §-a nyomán kiveszi a törvény hatálya alól az olyan kereskedelmi ügyleteket, a melyek által a fél a vagyoni előnyt bejegyzett kereskedő terhére kötötte ki vagy szerezte meg. Ugyancsak a jelenlegi törvény (4. §.) nyomán ki van véve évi nyolcz százalékot meg nem haladó kamatnak kikötése vagy szerzése, a kamatot abban a tágabb értelemben véve, a melylyel azt az 1877: VIII. t.-cz. 2. §-a felruházza. Magától érthető, hogy a nyolcz százalékot meghaladó kamat kikötése magában véve még nem feltétlenül uzsora és nem állapítja meg szükségképen a feltűnő aránytalanságot. Ez az ügylet risicojának ós a kamat nagyságára befolyással bíró egyéb körülményeknek számbavételével lesz csak megállapítható. A 12. §-hoz. Ez a §. megállapítja az új törvénynek a korábbi törvényhez való viszonyát és az átmeneti szabályokat. Képv. iromány. 1901—1906. XXVII. kötet. 22