Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

168 398. szám. A 1U. §-hoz. A mint már az általános indokolásban említve volt, a jelenlegi uzsoratörvény értelmében a szerződés rendszerint csak a bűnvádi eljárás során az uzsorának a büntető biróság által történt megállapításával kapcsolatban mondható ki semmisnek; polgári úton pedig a szerződés semmissége csak akkor érvényesíthető, ha a bűnvádi eljárás elévülés miatt vagy más hasonló okból nem tehető folyamatba, vagy megszüntettetik. (1883 : XXV. t.-cz. 8., 12., 13. §§.) Ezzel ellentétben a javaslat az uzsora magánjogi következményeinek érvényesítése tekintetében az eljárás általános szabályait emeli érvényre, nevezetesen megengedi, hogy a sérelmet szenvedett fél magánjogi igényeit a bűnvádi eljáráson kivül is épp úgy érvényesíthesse, mint a hogy bármely más büntetendő cselekményből eredő magánjogi követeléseket érvényesíteni lehet, viszont, hogy a büntető biró csak a bűnvádi perrendtartásnak ide vágó általános szabályai szerint (1896 : XXXIII. t.-cz. 5. és 6. §§.) bocsátkozzék az uzsorával kapcsolatos kérdésekbe. Ily módon lehetséges, hogy egy időben külön eljárás folyik egyfelől a büntető biróság előtt az uzsora megtorlása, másfelől a polgári biróság előtt a szerződéssel kapcsolatos magánjogi következmények iránt. Amennyiben a büntető biróság ily esetben nem terjeszkedhetnék ki a magánjogi következmények elbírálására, ez kizárólag a polgári biróság hatáskörébe lesz utalva, s nevezetesen a polgári biróság önállóan fogja elbírálni azt is, mennyiben bírhatnak befolyással a polgári perre nézve az uzsora büntetendő cselekményének jelenségei, s ehhez képest a magánjogi kérdés eldöntését vagy fel fogja függeszteni a bűnvádi per befejezéséig, vagy ennek bevárása nélkül fog benne határozni (1868 :LIV. t.-cz. 10. §.; 1893: XVIII. t.-cz. 44. §.). Ennélfogva ha a polgári eljárás már folyamatban van, vagy ha a polgári biróság már itólt, a büntető biróság büntető határozatának az eljárás általános szabályai szerint nem lenne közvetlen kihatása a magánjogi kérdésre, hanem a sérelmet szenvedett fél a büntető határozatot rá nézve kedvezőtlen polgári Ítélettel szemben esetleg csak perújítás segélyével érvényesíthetné. Ez azonban nemcsak költséggel jár, de a fél részéről alakszerű perbeli jogcselekményeket tételez fel, s e mellett, — tekintettel arra,' hogy a perújítás az itólet végrehajtását rendszerint nem akadályozza, — az orvoslás gyakran csak akkor következnék be, a mikor a sérelmet szenvedett felet a polgári per következményei már sújtották és az okozott hátrány talán már helyre sem hozható. Az uzsora különleges természetére való tekintetből a javaslat indokoltnak találta, hogy a sérelmet szenvedett fél az érintett esetekben hatályosabb és közvetlenebb védelemben részesíttessék, s e czélból az általános eljárási szabályoktól e részben eltérő, különleges szabályokat állapított meg. A sérelmet szenvedett fél hatályosabb védelme érdekében kívánatos, hogy a polgári biróság a bűnvádi eljárás folyamatba tételéről idejekorán tudomást szerezzen. Ennélfogva a javaslat a büntető bíróságnak egyenesen kötelességévé teszi, hogy az előtte folyamatban levő eljárásról a polgári bíróságot hivatalból értesítse. Ha pedig a bűnvádi eljárás már annyira haladt előre, hogy a büntető biróság vád alá helyező főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozattal constatálta az uzsora elkövetésének nyomatékos valószínűségét, ennek a körülménynek a javaslat a jelenlegi törvény 11. §-a nyomán a polgári eljárásra közvetlen hatályt is tulajdonít, nevezetesen kimondja, hogy az érintett határozatnak a végrehajtásra az 1881 :LX. t.-cz. 36. §-ában meghatározott halasztó hatálya van. E halasztó hatály addig tart, a mig a bűnvádi eljárás jogerős megszüntető határozattal, felmentő vagy büntető ítélettel befejezve nincs.