Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

398. szám. 167 igénybe vehesse a törvény oltalmát és pedig már akkor, midőn az ügylet hátrányai még nem érték őt. Minthogy azonban a különös visszatérítéseknek rendszerint egy időben kell történniök, oly esetekben, midőn a sérelmet szenvedő fél a halasztás kedvezményében részesül, méltányosság követelménye, hogy az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje is meghosszabbíttassák. Ily kedvezményre csak akkor van szükség, ha a visszatérítés tárgya készpénz ; mert a természetben visszatéríthető vagyontárgyakat a fél nyomban visszaadhatja: ennélfogva az utóbbi esetre a halasztás kedvezményét a javaslat ki nem terjeszti. A 8. §-hoz. Az uzsorás előnyök gyakran váltóban és egyéb oly okiratokban köttetnek ki, a melyeknek harmadik jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs. Az ily jóhiszemű harmadik személyek keresete ellen a sérelmet szenvedő fél tehát nem fog az uzsorás ügylet semmisségével védekezhetni, s marasztalás esetében jelentékenyen károsodhatik. Ennek ellensúlyozására a javaslat jogot ad a sérelmet szenvedettnek arra, hogy a sérelmet okozó féltől per útján is követelhesse, hogy birói letétbe helyezés által biztosítsa annak az esetleges kárnak az összegét, a mely a sérelmet szenvedő felet az által érheti, hogy az okiratot harmadik személy érvényesíti ellene. A 9. §-hoz. Ha a szerződés semmis: az általános elvek szerint semmisnek kellene lennie a szerződósben megállapított követelésre szerzett zálogjogi, jelzálogjogi, kezességi vagy másnemű biztosítéknak is. Azonban már jelenlegi uzsora-törvényünk 8. §-ának utolsó bekezdése értelmében is, a mennyiben a visszatérítendő összegek megállapítása a hitelező részére többletet eredményez, ezen többlet erejéig az eredeti követelés fedezésére szerzett biztosíték érvényben marad. A javaslat ezt az elvet, melyet lényegében a magyar polg. tvkv. terv. is elfogad (v. ö. 807., 1274. §§-al), — fentartja, mert méltányosnak találja, hogy a semmisség alapján érvényesíthető követelések se legyenek kevésbbé biztosítva, mint a semmis szerződésben megállapított eredeti követelések. Tekintettel azonban arra, hogy nem mindig csak a sérelmet okozó fél az, a ki követelésére biztosítókot szerez, hanem az ügyleteknek ama széles körében, a melyek a javaslat rendelkezései alá esnek, előfordulhat az is, hogy a sérelmet szenvedő fél szerzett követelésére ily biztosítékot (p. o. ha az uzsora a hitelnyújtó fél ellen követtetett el) indokoltnak mutatkozik az érintett elvet mind a két fél követeléseire egyaránt kiterjeszteni. Ennélfogva a javaslat egész általánosságban mind a két félre egyaránt kitérjedőleg mondja ki, hogy a semmis szerződésben megállapított követelésre szerzett biztosíték a visszatérítési és kártérítési követelés fedezésére szolgál. Önként érthető egyébiránt, hogy a biztosíték alatt nem biztosíték tárgyát általában, hanem ennek azt a lekötöttségét kell érteni, a melyben a követelés kielégítésének biztosítása rejlik. Ebből következik, hogy a biztosíték terjedelmét a követelés semmissége meg nem változtatja, s nevezetesen, hogy a biztosíték tárgya a visszatérítési és kártérítési követelések fedezésére sem lesz nagyobb mértékben lekötve, mint a mily mértékben az a semmis szerződésben megállapított követelésre nézve leköttetett.