Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről
166 398. szám. a sérelmet okozó fél a kapott vagyoni előnyön és ennek tényleg húzott hasznain kivül felelős minden vagyoni hátrányért, mely a semmis szerződós következtében a sérelmet szenvedő felet éri. Felelős a visszajáró vagyontárgy minden rosszabbodásáért, továbbá minden haszonért, melyet kellő gondossággal a visszajáró vagyontárgyból húzni lehetett volna; készpénz után az átvételtől kezdve törvényes kamatot köteles fizetni. Önként érthető egyébiránt, hogy a sérelmet okozó felet terhelő visszatérítési és kártérítési kettős kötelezettség egymást kiegészítve állanak fenn egymás mellett, úgy hogy a sérelmet okozó fél csak a visszatérített vagyontárgyak értékét meghaladó kárt köteles megtéríteni. A sérelmet okozó fél felelőssége saját gazdagodásának visszatérítésén kivül kiterjed arra is, a mit a semmis szerződés alapján harmadik személy kapott. Felelősségének mértéke e részben ugyanaz, mint saját gazdagodásának visszatérítése tekintetében. A sérelmet okozó félnek a harmadik személy által kaj>ott előnyök visszatérítésére vonatkozó felelőssége ugyan szorosan véve már a sérelmet okozó fél kártérítési kötelezettségéből is folyik, nehogy azonban a gyakorlatban e részben kétségek merüljenek fel, czélszerű azt határozottan kimondani. Nem rendelkezik a javaslat arról a kérdésről, mennyiben felelős maga a harmadik személy az általa kapott előnynek visszatérítésóért. Ezt az általános szabályok alapján kell megoldani. E szerint a harmadik személy felelőssége az esetek különfélesóge szerint különböző lesz. Ha a harmadik közvetlenül a semmis szerződés alapján kapta a vagyoni előnyt, ennek visszatérítésére ő maga az alaptalan gazdagodás visszatérítésének általános szabályai szerint lesz kötelezve. Ha ellenben a harmadik személy csak közvetve, a sérelmet okozó féltől kapta a vagyoni előnyt, felelőssége a jogutód, s illetőleg a harmadik jogszerző felelősségére vonatkozó szabályok alapján lesz elbírálandó. E szerint lesz eldöntendő nevezetesen, mennyiben lehet a váltó kiadását a forgatmányostól követelni, a harmadik telekkönyvi szerző ellen a törlési igényt érvényesíteni, vagy a megajándékozott ellen fordulni. A javaslat, mely csak a szerződő felek egymásközti viszonyára akar szabályokat felállítani, a harmadik személy felelősségére vonatkozó szabályokat nem érinti. A §. harmadik bekezdése a méltányosság szempontjának felel meg és ellensúlyozni kívánja azt a hátrányt, mely a szerződós semmisségéből a sérelmet szenvedett felet a körülmények szerint érhetné. A szerződés semmissége esetén, a szerződés összes kikötései, nevezetesen a teljesítési határidők is hatálytalanok, ós a sérelmet szenvedő fél az ítélet teljesítésére szabott rendes határidő alatt lesz köteles a kapott értéket visszatéríteni. Ez oly esetekben, midőn a visszatérítés tárgya készpénz, főleg kölcsönügyleteknél, a midőn a kölcsönvevő tartozására esetleg még mit sem fizetett, igen súlyosan terheli a szorultságban levő felet, s a gyakorlati életben többnyire arra vezet, hogy ily esetekben a sérelmet szenvedő fél érdekeinek jelentékeny sérelmére nem érvényesíti az uzsorás ügylet semmisségét. Megtörténhetik, főként ha uzsora miatt hivatalból már bűnvádi eljárás indíttatott, hogy maga az uzsorás érvényesíti a szerződés semmisségének érintett következményeit. A sérelmet szenvedett félnek nyújtott oltalom hatályában jelentékenyen megcsorbulna, ha a semmisségnek ez a következménye az érintett esetekben szigorú következetességgel érvényesíttetnék. A javaslat tehát a sérelmet szenvedett fél érdekében ezt azzal enyhíti, hogy jogot ad a bírónak arra, miszerint a semmisség következményeit megállapító ítéletben a sérelmet szenvedő félnek kérelmére a készpénzösszeg visszafizetésére méltányos halasztást engedjen s azt is megengedhesse, hogy a sérelmet szenvedő fél tartozását .részletekben törlessze. Ez által lehetővé válik, hogy a szorult helyzetben levő fél is
