Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

398. szám. 165 kamatozott. Egyébként a szerződő felekre nézve a visszatérítés kötelezettségének terjedelme nem egyenlő mértékben van megállapítva. A sérelmet szenvedő fél felelősségének mértéke nem lehet azonos a sérelmet okozóéval A sérelmet szenvedő fél többnyire csak áldozata az uzsorának, felelősségének tehát enyhébbnek kell lennie, mint a sérelmet okozó fél felelősségének, a ki a vagyoni előnyök megszerzésében mindenkor rosszhiszeműleg jár el. A sérelmet szenvedő fél szabály szerint csak tényleges gazdagodásának fentebb meghatározott mértékéig felelős. A gazdagodás általános szabályait azonban e részben nem lehet reá megszorítás nélkül alkalmazni. Nevezetesen, ha a gazdagodástól utóbb elesett, ennek visszatérítése alól a méltányosság szerint csak annyiban lehet őt felmenteni, a mennyiben e részben őt hiba nem terheli, mert a sérelmet szenvedő felet nem lehet minden esetben oly jóhiszemű félnek tekinteni, a ki a gazdagodás általános elvei szerint még akkor is joggal mentesíthető a visszatérítés kötelezettsége alól, ha gazdagodásától vétkesen esett el, tehát azt elajándékozta, megsemmisítette vagy vétkesen veszni engedte (v. ö. polgári tvkv. terv. 1771. §. harmadik bekezdését és 1772. §. első és második bekezdését, német ptkönyv 818. §. harmadik bekezdését és 819. §.). A sérelmet szenvedő fél az esetek nagyobb részében tudhatja, hogy a szerződés, melynek alapján a kapott szolgáltatást elfogadja, semmis és igy gazdagodásának nincs érvényes alapja. Ennélfogva a javaslat a 7. §. második bekezdése szerint csak annyiban menti őt fel a visszatérítés kötelezettsége alól, a mennyiben a kapott vagyoni előnytől hibáján kivül esett el. Önként érthető, hogy erről csak addig lehet szó, a mig a sérelmet szenvedő fél a visszatérítés tekintetében késedelembe nem esik. Ha a sérelmet szenvedő fél a késedelem beállta után esik el a kapott előnytől, felelőssége a késedelem következményeinek szabályai szerint lesz megítélendő, s ennélfogva csak oly véletlen fogja őt mentesíteni, a mely a kapott tárgyat a sérelmet okozó félnél is érte volna. A késedelem beálltától kezdve egyebekben is viselni fogja a késedelem következményeit, nevezetesen nemcsak a tényleg húzott hasznokért lesz felelős, hanem azokért is, a melyeket kellő gondossággal húzhatott volna, pénzösszeg után pedig késedelmi kamatot fog fizetni. Mindezt külön kifejezni a javaslat nem tartotta szükségesnek, mert ezek nem a semmisségnek a jelen §. tárgyát képező jogkövetkezményei, hanem a késedelem önálló alapján beálló jogkövetkezmények, s mert már magából abból is, hogy a javaslat csak a vétlen felet mentesíti a visszatérítés kötelezettsége alól, helyes magyarázat szerint következik, Tiogy ez a mentesség a visszatérítésben késedelmes, tehát vétkes felet nem illeti. Szintén nem volt szükséges a perindítás hatályait a visszatérítési kötelezettség tekintetében különösen szabályozni. Ezek is az általános elvek szerint itélendők meg. Ezzel szemben a sérelmet okozó fél nem szabadul fel a visszatérítés kötelezettsége alól, még ha hibáján kivül esett is el a kapott vagyoni előnytől. Csakis akkor mentesül ez alól, ha a sérelmet szenvedett hibája teszi lehetetlenné a visszatérítést; mert ezért a sérelmet szenvedett fél az általános elvek szerint felelős. A sérelmet okozó fél továbbá a sérelmet szenvedő félnek okozott kárért teljes kártérítéssel tartozik. Ez a felelőssége a sérelmet okozó félnek következik a tiltott cselekményért való felelősség általános elveiből. Uzsorás tartalmú szerződés kötése, mely a gyengébb fél helyzetének vagy állapotának szándékos kihasználását feltételezi, minden esetben tiltott cselekmény. A javaslat a sérelmet okozó félnek ezt a kötelességét a visszatérítési kötelezettség mellett szükségesnek találta külön kiemelni; nehogy kétség merüljön fel abban az irányban, vájjon a sérelmet okozó felet kártérítési kötelezettség az uzsora büntetendő esetein kivül is terheli-e. A kártérítési kötelezettség a teljes kár megtérítésére terjed ki, tehát a damnum emergensen kivül a lucrum cessansnak megtérítését is felöleli. Ebből következik, hogy