Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

164 398. szám. félnek. Az ily szerződés magánjogi hatálya ellen védeni kell a gyengébb felet, tekintet nélkül arra, vájjon a szerződés az uzsora büntetőjogi tilalmába is bele­ütközik-e vagy sem. Azok a szempontok, melyek az uzsora büntethetőségének feltételeire nézve döntők, nem szükségképen irányadók a magánjogi sérelem kiegyen­lítésére nézve is. A sérelmet szenvedett fél az okozott magánjogi hátránytól meg­óvható a nélkül, hogy veszélyeztetve lennének azok az érdekek, a melyekre való tekintetből az uzsora büntethetőségét korlátozni és különszerű feltételekhez kötni szükséges. A 6. §. lényege az uzsora civiljogi fogalmának meghatározásában áll. Ez két irányban tér el az uzsora büntetőjogi fogalmától. Először abban, hogy a kihasz­nálás önmagában -véve, tekintet nélkül a szerződés nemére és a kihasználás módozataira, megállapítja a semmisséget; másodszor abban, hogy az ügyletek különbözősége szerint nem választja szét az uzsora eltérő eseteit, hanem az uzsora magánjogi criteriumait az egész ügyleti forgalomra egységesen állapítja meg. Egyébként az uzsora általános előfeltételei itt is ugyanazok, mint az uzsora bün­tetendő eseteiben. Tehát megkívántatik, hogy a fél szorult helyzetben, vagy köny­nyelmű, gyenge-órtelmisógű vagy tapasztalatlan legyen; továbbá, hogy a másik fél ezt ismerje és tudva kihasználja oly vagyoni előnyök szerzésére vagy kiköté­sére, a melyek a saját szolgáltatásának értékét az eset körülményeihez képest feltűnően aránytalan mértékben meghaladják. Ezekre tehát ugyanaz áll, a mi fentebb az 1. §-nál e részben megjegyeztetett. Ellenben az uzsora büntethetősé­gének különös feltételei, nevezetesen, hogy a vagyoni előny kikötése vagy szerzése hitelnyújtás, halasztás, követelés módosítása vagy megszüntetése fejében törtónt-e, vagy hogy a kihasználás tervszerű volt-e, a magánjogi következmények szempont­jából figyelembe nem jönnek. A §-ban megállapított semmisség általános elveiből következik, hogy ezt a biró hivatalból is köteles figyelembe venni. Ez által a fél hatályos magánjogi oltalmat nyer az ily szerződések ellen, a mennyiben esetleges mulasztásaiból hátrány nem éri őt, ha a biró az előtte ismeretes adatokból a követelés uzsorás voltát meg­áll apítliatj a. A semmisség általános elveiből következik az is, hogy az uzsorás fél követelését arányosan leszállítva sem érvényesítheti és csakis visszatérítési köve­telése marad fenn arra, a mit a másik félnek szolgáltatott. A semmisség fogal­mából következik az is, hogy a sérelmet szenvedett fél arról a jogáról, hogy az uzsorás szerződés semmisségére hivatkozhassak, hatályosan le nem mondhat, sem az ügyletet helybenhagyás által érvényre nem emelheti. A 7. §-hoz. A semmisség folyománya, hogy a semmis ügyletet egyik fél sem köteles teljer síteni és hogy azt, a mit a fél az ily szerződés alapján esetleg kapott, érvényes jogalap hiányában meg nem tarthatja. Ehhez képest a §. mindenekelőtt kimondja, hogy a szerződő felek mindegyike köteles visszatéríteni a másiknak azt, a mit a semmis szerződós alapján kapott. A visszatérítésnek szabály szerint, természetben kell történnie, ha azonban ez akár a kapott előny természete, akár más ok miatt nem lehetséges, a kapott előnynek készpénzbeli egyenértéke térítendő vissza. Ez áll különösen a szolgálatok, munkateljesítések, dolog használatának visszatérítésére, a midőn megfelelő szolgálati, munka- vagy használati díj lesz megtérítendő. A visszatérítés kötelezettsége kiterjed a visszajáró vagyontárgyból időközben húzott hasznokra is, melyek ép úgy, mint a vagyontárgy természetben, vagy ha ez nem lehetséges, értékökben terítendők meg. A húzott hasznok alatt a tényleg nyert hasznok értendők; a kamat tehát csak akkor esik ide, ha a tőke a félnek tényleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom