Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

398. szám. 163 tonsága szempontjából is aggályos lenne a jóhiszemű szerzőt a követelés uzsorás természetének utólagos felismerése esetében büntetéssel sújtani, mert ez felette bénítólag hatna a váltóbeli és mindazon követelések forgalmára, a melyeknél a jóhiszemű harmadik személyekkel szemben az alapul fekvő jogviszonyból meríthető kifogások magasabb érdekekből korlátozva vannak. Ebben az esetben a váltó és ehhez hasonló papirok megszerzője soha sem volna biztonságban, vájjon követeiélésének érvényesitósével vagy átruházásával nem fog-e büntetendő cselekményt elkövetni s nem fogja-e az általa adott ellenértéket elveszteni. Azért tehát azt a harmadik személyt, a ki a követelés megszerzésekor ennek uzsorás voltáról tudomással nem birt, ki kell venni az uzsora büntető sanctiója alól. Más kérdés az, vájjon a jóhiszemű harmadik személy a szerzett követelést mennyiben érvényesítheti sikerrel. Ezt a magánjog általános szabályai alapján kell megoldani s nevezetesen ezek alapján kell eldönteni, vájjon az ily harmadik személylyel szemben az uzsorás követelés semmissége hatályosan érvényesíthető-e. Megszerzés alatt érteni kell a szerzés minden nemét, akár közvetlenül az uzsorás szerződésen, akár a követelés átruházásán vagy átszállásán alapszik. Nem tesz külömbséget az sem, hogy a követelés közvetlenül az uzsorástól vagy harmadiktól szereztetett meg. A javaslat nemcsak azt bünteti, a ki a megszerzett követelést érvényesíti vagy másra átruházza, hanem jelenlegi törvényünk e részbeni rendelkezését kiegészítve, azt is, a ki arra biztosítékot szerez; mert a biztosíték szerzésében a harmadik személynek oly ténykedése érvényesül, a mely e §. rendelkezésének czélja szempontjából a követelés érvényesítésével egyenlő tekintet alá esik. Hogy a harmadik szerző az 1. §. vagy a 2. §. alapján lesz-e büntetendő, ez első sorban attól függ, hogy a szerződós az 1. §-ba vagy a 2. §-ba ütköző módon jött-e létre; utóbbi esetben azonban ahhoz, hogy a harmadik szerző a 2. §. súlyosabb büntetése alá vonassék, az is szükséges, hogy a megszerzéskor ismerje az uzsora tényálladékának azon elemeit is, a melyek a szerződést a 2. §. alá eső uzsorává minősíti. Az 5. §-hoz. E §. rendelkezése megfelel a jelenlegi törvény 14. §-ában kimondott elvnek. A javaslat ezt az elvet, mely büntetlenséget biztosít az uzsorásnak, a ki a bűnvádi eljárás folyamatba tétele előtt az uzsorás ügylet által okozott magánjogi sérelmet jóváteszi, továbbra is fentartandónak találta; mert tapasztalat szerint előmozdítja a sértettet legközvetlenebbül érintő magánjogi sérelem kiegyenlítését. A §. szövegezése a javaslatnak egyéb vonatkozásokban módosult elveire való tekintetből tér el a jelenlegi törvény 14. §-ának szövegezésétől. A 6. §-hoz. A javaslat 6—9. §-ai az uzsora magánjogi következményeit szabályozzák s nevezetesen a 6. §. az uzsorás jellegű szerződós semmisségót állapítja meg lényegében megegyezőleg az ált. polgári törvénykönyv tervezetének 957. §-ával ós a német birodalmi polg. tvkv. 138. §-ával. A javaslat általában erkölcstelennek tekinti az oly szerződóst, a mely az egyik fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt juttat a másik > • .'.. . 21* '