Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

160 398. szám. Ezzel a kitétellel »bármely más esetben« a javaslat a kétoldalú szerződésekben elkövethető uzsorának mindazokat az eseteit kívánja megjelölni, a melyek nem esnek a fentebb érintett ügyleti esetek alá; nevezetesen, a mikor az uzsorás előny nem hitelnyújtás, halasztás, követelés módosítása vagy megszüntetése fejében köttetett ki, vagy szereztetett meg. Ide tartoznak tehát első sorban az úgynevezett real-uzsora esetei, a melyek a szolgáltatásnak egyidőben (Zug um Zug) végbemenő teljesítése mellett fordulnak elő. De ide tartoznak az oly hitelezési ügyletek is, a melyekben nem a hitelt nyújtó, hanem a hitelt nyert fél követi el az uzsorát; valamint a követelés módosításánál és megszüntetésénél előforduló uzsorának azon esetei, melyekben a kötelezett fél köti ki vagy szerzi az uzsorás előnyt. A §-nak ez a kitétele: »uzsorás vagyoni előny«, melyet a későbbi §-ok is használnak, csak rövidített kifejezése a §-ban közelebbről meghatározott feltűnően aránytalan vagyoni előnynek. Az uzsora alapeseteire nézve a javaslat megtartja a jelenlegi törvényünk büntető tételeit. A 2. §-hoz. Ez a §. az uzsora minősített eseteit és ezek büntetését állapítja meg. A javaslat e részben, némely szövegezésbeli módosításra nem tekintve, a következőkben tér el jelenlegi törvényünk 2. §-ától. A javaslat uzsorát minősítő körülménynek tekinti azt is, ha az uzsorát kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy ellen követték el, (2. §. 1. p.) Ezek a személyek már koruknál, s illetőleg állapotuknál fogva fokozottabb védelemre szorulnak; de ezen kivül az uzsorának ezen esetei azért is veszedelmesebbek, mert az uzsora könnyen vezethet ezeknek a személyeknek teljes erkölcsi és vagyoni romlására, és igy többnyire a hozzátartozóik is erkölcsi nyomás alá kerülnek, melynek segélyével az uzsorás a kikötött előnyöket ezektől szokta kikényszeríteni. A §. 4. pontjában a teljesítés megerősítésének az uzsorát minősítő módjaként felveszi a javaslat a teljesítésnek oly módon való megigértetését, a mely e kötelezett felet a bűnvádi vagy fegyelmi eljárásnak teheti ki. Az uzsorás ugyanis gyakran oly módon igyekszik a kikötött uzsorás előnyök teljesítését biztosítani, hogy a szerződő féllel hamis váltót állíttat ki akként, hogy arra vele valamely jómódú hozzátartozójának nevét Íratja kötelezettként, s ha követelését adósától meg nem kapja, a váltót a hozzátartozó ellen érvényesíti, a ki nehogy az adós bűnvádi eljárás alá vonassák, kényszerítve lesz annak beváltására. Előfordulnak ezenkívül a teljesítés megerősítésének más hasonló módjai is. Az ily eljárást mindenesetre súlyosabban kell megtorolni, mint az uzsorának közönséges eseteit. A visszaesés minősítő hatálya a javaslat szerint (2. §. 6. pont) akkor áll be, ha az uzsorás uzsora miatt már egy izben büntetve volt, és büntetésének kiállása óta három év még nem telt el, mig ellenben jelenlegi törvényünk a visszaesés idejét tiz évben állapítja meg. Az uzsorának a javaslat által megszabott tágabb körében a tiz évi időtartam túlhosszúnak mutatkozik az alkalmi és a szokásos bűnözés elhatárolására nézve. A javaslat a minősített uzsorát bűntetté nyilvánítja s börtönbüntetéssel torolja meg. Ezzel jelenlegi törvényünkkel szemben nemcsak a cselekmény minősítése és büntetési neme szigoríttatik, hanem a szabadságvesztés-büntetés minimuma is a börtönbüntetés rendszerinti minimuma által 6 hóra emeltetik, a mely még a büntető törvénykönyv 92. §-ának alkalmazásával is csak fogházra, tehát