Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről
398. szám. 159 sek tartoznak tehát ide, hanem bármely más jogalapból származó követelések is. A védelmezendő érdekek szempontjából a követelés eredete nem tesz különbséget; mert az adósra nézve nem lényeges az, hogy mily alapból származó követelés használtatik fel ellene uzsorás előnyök szerzésére. Az eladó, a ki nem képes a szerződésszerű árút a kikötött mennyiségben vagy minőségben szolgáltatni, a követelés módosítása vagy megszüntetése fejében ép oly kevéssé szolgáltatható ki az uzsorás önkényének, mint az, a ki a kölcsönt nem képes visszafizetni. E kifejezések, »követelés módosítása vagy megszüntetése« a kötelem oly nemű módosulására, s illetőleg a kötelem megszűnésének azon eseteire vonatkoznak, melyekhez a hitelező és adós között kötendő szerződés szükséges. Ide tartoznak tehát a kötelem föltételeinek, tartalmának megváltoztatása, a datio in solutum, az újítás, elengedés, megszüntető szerződés. A rendelkezés alapgondolata egyaránt talál, akár a követelés módosítása, akár annak megszüntetése fejében hoz az adós aránytalan áldozatot. Mindkét esetet egyenlő szempont alá helyezni azért is kívánatos, mert a gyakorlatban nem lehet mindenkor kétségtelenül megállapítani, hogy az uj szerződés a fennálló követelés módosításának avagy megszüntetésének lesz-e tekintendő. A javaslat jelenlegi törvénynél világosabban juttatja kifejezésre, hogy egyfelől a hitelnyújtás, halasztás, követelés módosítása és megszüntetése, másfelől az uzsorás előnyök engedése közt okozati kapcsolatnak kell fenforognia. Uzsora csak akkor állapítható meg, ha a sértett fél a hitelnyújtás, halasztás, követelés módosítása vagy megszüntetése fejében kötelezte vagy nyújtotta az uzsorás előnyöket. A »fejében « azonban nem azt jelenti, hogy az uzsorás előnynek a szerződés alkotó elemét képező ellenszolgáltatásban kell állania. Bármily tág is a kapcsolat a hitelező szolgáltatása és az uzsorás előny kötelezése vagy nyújtása közt, az uzsora megállapítható lesz, ha annak egyéb criteriumai is fenforognak. A biró tág teret nyer ez által az esetek méltatásában s az érintett kapcsolat megállapítása nem lesz kizárva oly esetekben sem, midőn az uzsorás előnyök vagy ezeknek az a része, mely az ellenszolgáltatást aránytalanná teszi, a hitelügylet, illetőleg a követelést módosító vagy megszüntető szerződés keretén kivül, esetleg ezt megelőzőleg külön czimen köteleztetett, vagy adatott, ha csak az, hogy a hitelnyújtás, halasztás, módosítás vagy megszüntetés volt e rendelkezés indító oka, kétségtelen. Különben a törvény tilalmát könnyen ki lehetne játszani. Bármely más esetben a kihasználás tervszerűségétől függ az uzsora büntethetősége. A tervszerűség criteriuma nem vezethető vissza a törvényben meghatározható oly mozzanatokra, a melyek az esetek különböző alakulásaiban egyaránt biztos irányelvet szolgáltatnának a biró számára. A tervszerűség az esetek concrét alakulása szerint különböző eljárásban nyilvánulhat, melynek méltatásában ép azért a biró részére szabad teret kell engedni. Magának a tervszerűségnek fogalmából azonban, a mint már az általános indokolásban is említve volt, önként következik, hogy az a kihasználó félnek aggressiv, támadó fellépését feltételezi, mely nem marad az önként kínálkozó alkalom kihasználásánál, hanem már magának az alkalomnak előidézésével, és általában eleve kiszámított terv szerint tör czéljának elérésére. A tervszerűség criteriuma e szerint bár általános, de lényege szerint nem határozatlan ismérvhez köti az uzsora érintett eseteinek büntethetőségét; ismeri ezt a fogalmat birói gyakorlatunk már jelenleg is, s nevezetesen az előre megfontolt szándék magyarázatában alkalmazza. Egyébiránt a kihasználás tervszerűségéhez köti az uzsora büntethetőségét a svájczi büntető törvénykönyv legújabb javaslata (84. art.) is. A német birodalmi törvény (1893. évi jun. 19. törv. I. art. 302. §. e) pont), a real-uzsora büntethetőségét az iparszerűségtől, vagy szokásszerűségtől teszi függővé. A javaslat ezt nem találta elfogadhatónak, mert e mellett igen súlyos esetek büntetlenül maradhatnának.