Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

152 398. szám. tok tüzetes és szabatos meghatározásával állapítja meg. Alanyi mozzanat a másik fél szorult helyzetének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának kihasználása, — tárgyi mozzanat pedig oly vagyoni előny kikötése vagy szerzése, a mely a szolgáltatás értékét az eset körülményeihez képest feltűnően aránytalan mértékben meghaladja. Ezen a körön belül az ügylet nemére és a kihasználás módjára való tekintettel a büntetőjogi és a magánjogi következmények különbözően vannak megállapítva. II. A büntetőjogi következmények nem mindenik uzsorás jellegű ügyletre terjednek ki, hanem csak azokra, a melyek eltérj edtségüknél vagy az uzsorás ténykedés súlyosabb minőségénél fogva a közérdeket közelebbről veszélyeztetik. a) Kétségtelenül leggyakoribb ós legveszélyesebb esetei az uzsorának azok, a melyek a hitelezésnél fordulnak elő; mert a hitelre szoruló fél a nyerendő hitel fejében, mely részére lehetővé teszi valódi vagy vélt szükségletének kielégítését a nélkül, hogy az ellenértéket nyomban kellene szolgáltatnia, legkönnyebben hajlandó uzsorás előnyök nyújtására. E mellett az uzsorás hitelügylet oly függő helyzetbe hozza a hiteltnyerőt a másik féllel szemben, a mely az ügylet későbbi lebonyolításánál szabad akaratelhatározásának érvényesülését rendszerint lényegesen befolyásolja és a további kizsákmányolások lehetőségét jelentékenyen megkönnyíti. A büntetőjogi megtorlás, mely ilyenker mindenképen indokolt, nincs csupán a kölcsönügyletek kötésénél és meghosszabbításánál előforduló visszaélésekre korlátozva. A kölcsönszerződés és ennek meghosszabbítása csak egyik ügyleti alakja a hitelezésnek. Bármely vagyoni értékű szolgáltatásra irányuló kétoldalú szerződésnél előfordulhat az, ha az egyik fél saját szolgáltatását akár a szerződés törvényes tartalma, akár a felek megegyezése értelmében a jelenben teljesíti, tehát előlegezi, a másik fél által ennek ellenértékéül nyújtandó szolgáltatás pedig a jövőben lesz teljesítendő. A javaslat a hitelezésnek — gazdasági fogalmának megfelelően —• ezt a tágabb értelmet tulajdonítja, s ehhez képest az itt szóban forgó büntethetőség szempontjából közömbös, mily ügylet keretében nyer kielégítést a hitelre szoruló fél hitelszükséglete, nevezetesen vájjon oly ügyleti alak használtatik-e erre, mint a kölcsön, melynek közvetlen ügyleti czélja a hitel nyújtásában áll, avagy olyan, a mely mint p. o. a vétel, bérleti, munkabéri szerződés csak az ellenértókként szembenálló szolgáltatásoknak időbeli szétválasztása által válik erre alkalmassá. Az utóbb érintett ügyletek körében előforduló visszaélések nemcsak akkor torlandók meg, ha a felek tiltott kölcsön palástolására használják fel ez ügyleti formákat, hanem akkor is, a midőn ezek az ügyletek rejtett czél palástolása nélkül egész tartalmukkal a felek valódi akaratának felelnek meg. Nem lehet döntő e részben az sem, hogy mi képezi a hitelezett szolgáltatás tárgyát. A kölcsönszerződés tárgya sem mindig készpénz; lehet egyéb helyettesíthető dolog is. De nincs is abban semmi különbség, hogy a hitelre szoruló fél, a kinek p. o. élelmi czikkekre van szüksége, ennek beszerezhetése czéljából pénzt vesz-e kölcsön, avagy egyenesen az élelmi czikkeket veszi meg hitelben. A hitelnyújtás szempontja alá esik a kötelezettség teljesítésére engedett halasztás is. b) Azoknak a kényszerítő befolyásoknak ellensúlyozására, melyeket a hitelező már fennálló követelése segélyével adósára ennek függő helyzetében gyakorolhat, a javaslat a hiteluzsorával egy vonalban megtorlás alá vonja azokat a visszaéléseket is, a melyeket a hitelező már fennálló követelésének módosítása vagy megszüntetése alkalmából utólagosan követhet el. Az adós, a ki valamely követelés kielégítésének elodázhatatlan kényszere alatt áll, a megfelelő etetekben ép oly könnyen lesz hajlandó túlzott előnyök nyújtására a végből, hogy terhétől