Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

398. szám. 153 szabaduljon, vagy terhén könnyítsen, mint az, a ki hitelre szorul. A hitelező tehát, a ki adósának szorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét vagy tapasztalatlanságát ily esetekben használja ki túlzott nyerészkedésre, nem kevésbbé bűnös, mint az, a ki a hitelezésnél uzsoráskodik. Leggyakoribb esetei az ily viszszaéléseknek azok, melyek a kötelem teljesítésénél fordulnak elő, midőn a hitelező a kötelemszerü szolgáltatásra képtelen adósától másnemű, s az eredetileg kötelezettnél aránytalanul értékesebb szolgáltatást fogad el teljesítés gyanánt (datio in solutum). Az alapgondolat azonosságál fogva azonban ide kell vonni általában a kötelem eredeti tartalmának mindennemű ügyleti módosításánál és a kötelem megszűnésének azon eseteinél előforduló visszaéléseket, a melyekhez a hitelező akarata kívántatik meg. c) Uzsorás jellegű lehet a javaknak egyidőben (Zug um Zug) végbemenő cseréjét közvetítő szerződés, még pedig akkor is, ha az ügylet nem valamely már fennálló követelés megszöntetését czélozza. Uzsorás előnyök kikötése vagy szerzése előfordul a hitelezés, követelés módosítása és megszüntetése alkalmából oly esetekben is, melyek nem esnek az uzsora fenntebb tárgyalt eseteinek körébe, nevezetesen akkor, ha nem a hitelt nyújtó, követelését módosító vagy megszüntető fél, hanem a másik fél, tehát az, a kinek a hitelt nyújtották, a kinek érdekében a követelés módosíttatik vagy megszüntettetik, köti ki vagy szerzi az uzsorás előnyöket. Az uzsorának ezeket az eseteit a törvény hatályosságának csorbítása nélkül figyelmen kivül hagyni szintén nem lehet, annál kevésbbé, mert az -uzsorának természete az, hogy ha nincs általánosan eltiltva, az ügyleteknek azt a körét támadja meg, a melyre a tilalom ki nem terjed, szükséges, hogy a törvény az uzsorás jellegű ügyleteket kivétel nélkül, tehát ne csak az ügyleteknek fentebb már érintett körében, hanem bármely más esetben is a tilalom alá helyezze, mert az erkölcsi érzékkel és a jogrenddel ellenkezik minden oly haszonszerzés, melynek az e helyütt szem előtt tartott körülmények közt a gyengébb fél kihasználása képezi alapját. Az ily visszaélések ellen azonban a hitelezéssel s a követelés módosítása vagy megszüntetése segélyével elkövetett uzsora esetein kivül többnyire hatályos és kielégítő lesz a magánjogi védelem s a büntetőjogi megtorlás sem a másik fél érdekében, sem pedig a köz érdekében nem feltétlenül szükséges. Minden ily esetet büntetéssel is sújtani, a forgalom érdekeit veszélyeztethetné, mert ha a szerződő félnek minden ily esetben attól kellene tartania, hogy ha a szerzett haszon — az érette szolgáltatott ellenértékkel szemben — utólag túlságosan aránytalannak fog találtatni, e miatt esetleg a bűnvádi eljárás veszélyének is lehet kitéve: ez végeredményében a kelleténél túl megbéníthatná a forgalmat; ezt pedig a jelen törvényjavaslat lehetőleg kerülni kívánja. De nincs is igazolva, hogy a visszaélések érintett esetei feltétlenül egyenlő szempont alá helyeztessenek a hitel nyújtásával és a követelés utólagos módosításával vagy megszüntetésével űzött visszaélésekkel. Az a fél, a ki a szükséges gazdasági javakat az ellenértéknek nyomban való szolgáltatásával képes megszerezni, többnyire nincs abban a kényszerítő helyzetben, mint az, a ki szükségletét csak hitel segélyével képes fedezni, vagy az, a ki egy terhes kötelemből akar szabadulni. Ily kényszerítő befolyások hiányában pedig kevésbbé van tere a kiaknázó tevékenységnek. A javaslat ezért a büntető megtorlást csakis akkor látja igazoltnak, ha valaki tervszerű számítással használja ki a nála gyengébb fél kedvezőtlen helyzetét aránytalan hasznok szerzésére; mert a tervszerű eljárásban nemcsak fokozottabb gonosz szándék jut érvényre, de lényegesen meg van a másik félre nézve nehezítve a kiaknázás elleni védekezés lehetősége is. Az, a ki aggressiv, támadó fellépéssel, tehát a szerződéskötés alkalmának czélzatos keresésével, a szerződés feltételeinek a kihasználást biztosító megszabásával vagy egyébként eleve Képvh. iromány. 1901—1906. XXVII. kötet. 20