Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
110 395. szám. Nem csupán a rendkívüli súlyos megterheltetésnél, hanem azon oknál fogva is, mert a társulat több oly munkálatot végzett, mely tulajdonképpen mederszabályozásnak minősíthető, a társulatnak állami segélyben való részesítése minden esetre indokolt. c) Az állami kezelés alatt nem álló folyók szabályozására és a vízmosások megkötésére 2.000,000 K irányoztatott elő. Az utóbbi években örvendetes mozgalom tapasztalható az érdekeltek körében az állami kezelés alatt nem álló folyók szabályozása ós partjaiknak megkötése körül. Mind tömegesebben érkeznek be kérvények a tervek elkészítése iránt és az azok végrehajtására szükséges segélyek tárgyában, mivel pedig azon 100.000 K-nyi összeg, mely e czólra a költségvetésben »Vizimunkálatok« 2. rovat, 8. alrovat alatt évről-évre engedélyeztetik, a nagyobb mértékben és rendszeres keretben végzendő akcziót távolról sem képes kielégíteni és legfölebb csak arra való, hogy a legégetőbb bajokon ideig-óráig lehessen segíteni, azért egy nagyobb összegnek e czélra való engedélyezése annál inkább kívánatos és indokolt, mert ha az állam eddigelé közel 200,000.000 K összeget áldozott 1867 óta az állami kezelés alatt álló folyókra és még legalább is 100 millióra van szükség az összekötő mesterséges csatornákon kivül, hogy mind e folyók szabályozása befejeztessék ós azok hajózhatóvá tétethessenek, méltányos, hogy az ország többi, nagyobb részeit átszelő folyóknak és patakoknak mederrendezéséhez is némi segítséggel hozzájáruljon mindenütt ottan, a hol a szabályozáshoz az egyes érdekeltek erejét túlhaladja. És mivel az ország kisebb folyóinak és' patakjainak egyrészét okszerűen szabályozni nem lehetséges, hacsak egyúttal a vízgyűjtő területükön fekvő vízmosások is meg nem köttetnek, azért a fentebbi összegnek egy része e czélra is felhasználandó lenne; a folyó évi költségvetésben e czólra külön 40.000 K van ugyan előirányozva (Yizimunkálatok 2. rovat, 9. alrovat) de ez sokkal kevesebb, hogy sem az egész országra kiterjedő munkásságot ebből csak némileg is kielégíteni lehetne. d) Téli kikötök és rakodó partok építésére 2,000.000 K irányoztatik elö. Az 1895. évi XLVIII. t.-cz. keretében 1,200.000 K lett annak idején téli kikötők építésére előirányozva, ezen kivül a folyószabályozásokkal kapcsolatosan a községek és városok mentén a rakodó partok építése terén is megtörtént minden, a mi a hitel keretén belül elérhető volt. Miután azouban a téli kikötők tekintetében ujabb ós ujabb indokolt igények támasztatnak, ugy a hajózó vállalatok, mint az egyes városok részéről, nemkülönben, mert a rakodó partok nélkül azon nagyobb összegek, melyeket hajózható folyóinkba fektettünk, kellő módon ki nem használhatók, azért e czólra külön összegnek engedélyezése nagyban hivatva volna pangó hajózásunkat és vidéki kereskedelmünket előbbre vinni. Az eddig már létező, valamint az építendő téli és tutaj-kikötők fentartása, azok természeténél fogva bizonyos több-kevesebb évek multán visszatérő kotrást igényel, a mely a meglevő kikötőkben, ujabban az állam tulajdonát képező kotrókkal házi kezelésben szokott elvégeztetni. Minthogy azonban ezen kotrók aránylag drágán végzik a kikötő fentartása körüli iszapkotrást és munkaképességük is csekély, viszonyítva ahhoz a rövid időhöz, a mely a téli kikötők, külö-
