Képviselőházi irományok, 1901. XXVI. kötet • 334-386. sz.
Irományszámok - 1901-346. Törvényjavaslat, a szolgálati biztosítékok megszüntetéséről
346. szám. 171 a czólra szolgál a becsüsök biztosítéka, melyből az árverésen befolyt vételár és kölcsönösszeg között netán mutatkozó különbözet megtéríttetik s mely biztosítéknak megszüntetése a most ismertetett különleges viszonyokat figyelembe véve, nem volna indokolt. A javaslat 3-ik §-a a letett biztosítékok visszafizetése iránt rendelkezik, s a visszafizetések lebonyolítására 5 évi határidőt szab ki. A visszafizetés módozatainak részletes megállapítását magába a törvénybe felvenni nem lévén czélszerű, egyúttal felhatalmazást kérek arra is, hogy a visszafizetés módozatait rendeleti utón állapíthassam meg. A 4-ik §. azokat a rendelkezéseket tartalmazza, melyek a végből szükségesek, hogy a készpénzbiztosítéki alapnak ez idő szerint építési kölcsönök engedélyezése következtében hosszabb időre lekötött vagyona ismét folyósítható és a fokozatosan feloldandó biztosítékok visszafizetésére legyen felhasználható. A 4-ik §-ban elősorolt építkezések az u. n. készpénzbiztosítéki alapból adott kölcsönök utján létesíttettek, mely kölcsönök 50 év alatt az állami költségvetésbe felveendő kamat- és tőketörlesztési részletekkel visszafizetendők. A törvényhozási utón engedélyezett kölcsönök összege 14,508.599 K 66 ft tett, minthogy azonban a készpénzbiztosítéki alap állaga ennél az összegnél kisebb volt, a még szükséges összegek az alapnak a pénztári készletekből előlegeztettek; mely előlegek után az alap a pénztári készleteknek ugyanoly kamatot fizet, mint a milyen őt a kölcsönökre nézve megállapított törlesztési terv szerint megilleti. Az alap ily természetű tartozása az 1902. év végén 3,520.000 Kt tett. Minthogy a javaslat törvényerőre emelkedése esetén, a letett biztosítókok a zár alul feloldandók és visszafizetendők, egyúttal gondoskodni kell arról is, hogy az e czélra szükséges összegek az elrendelt visszafizetések arányában készpénzben rendelkezésre is álljanak, mivel pedig az építkezési kölcsönökbe fektetett összegeknek egyszerre, vagy a biztosítékok visszafizetésére meghatározott s aránylag rövid időn belül való törlesztése, csak az állami költségvetésnek jelentékeny megterheltetésével volna keresztülvezethető, felhatalmazást kérek arra, hogy az említett kölcsönöknek a törvény életbelépte napján törlesztetlenül maradt részeit a kormány kezelése alatt álló valamelyik más alapra engedményezhessem, mely felhatalmazás megadása esetén lehetővé fog válni egyfelől az, hogy a készpónzbiztosítéki alap lekötött vagyona ismét folyóvá lesz, másfelől, hogy az átvevő alapra utalt kölcsönmaradványok az eredetileg megállapított törlesztési feltételek mellett — tehát az állami költségvetés ujabb megterheltetése nélkül — törlesztessenek. Felhatalmazást kérek továbbá arra is, hogy a tervezett engedményezéssel kapcsolatos további intézkedéseket is megtehessem. Ez a felhatalmazás azért szükséges, mert számolnom kell azzal az eshetőséggel is, hogy az átvevő alap az átvétel idejében a szükséges készpénzzel nem rendelkezik, s hogy annak beszerzése végett az illető alap értékpapírjainak értékesítése fog szükségessé válni. Minthogy pedig az ilyen nagyobb mérvű értékesítésnél a pénzpiacz mindenkori helyzete figyelmen kivül nem hagyható, de azt is kerülendőnek tartanám, hogy az illető alapot az értékesítés alkalmából árfolyamveszteség érje, az említett felhatalmazás főleg arra terjed, hogy oly esetekben, midőn az átvevő alap értékpapírjainak értékesítése bármily oknál fogva időszerűtlennek mutatkoznék, az illető alapnak a pénztári készletekből időlegesen szintén oly előleget bocsáthassak rendelkezésre, miként az a múltban a készpénzbiztosítéki alapnál is történt. Szükségesnek tartom még megjegyezni, hogy előreláthatólag nem lesz szükséges az említett kölcsönök összes maradványait engedmény utján átruházni, mert a nem állami alkalmazottak biztosítékai és a hirlapbiztosítékok összege kereken 22*
