Képviselőházi irományok, 1901. XXVI. kötet • 334-386. sz.

Irományszámok - 1901-346. Törvényjavaslat, a szolgálati biztosítékok megszüntetéséről

172 346. szám. 3,200 000 Kt tesz, mely összeg továbbra is amortisationális kölcsön utján gyümölcsöztethető. A javaslat indokolásának általános részében már felemlítettem, hogy a letett biztosítékok gyümölcsöztetéséről az államkincstár gondoskodik; ez a gyümölcsöztetés addig, míg a készpénzbiztosítéki alap vagyona a fennemlített építési kölcsönökbe nem fektettetett, főleg értékpapírok vásárlása utján történt. A régebben vásárolt értékpapírok conversiója alkalmával elért tőkenyereség, valamint az alap tulajdonában volt értékpapírok eladása alkalmával jelentkezett árfolyamnyereség azt eredményezi, hogy az alap vagyonállaga a befektetett biztosítókok összegét mintegy 1,900.000 Kval meghaladja, mely összeg az összes jelen törvény alapján visszafizetendő biztosítékok tényleges kifizetése után szabad rendelkezésre fog állani. Minthogy ez a fölösleg kisebb javadalmazásit tisztviselők által legtöbb esetben nélkülözések árán letett biztosítékok előnyös és kedvező kezeléséből keletkezett, legmegfelelőbbnek tartanám, ha ez az összeg oly czélra vétetnék igénybe, mely az alap megalkotóinak vagyis a tisztviselőknek érdekeit előmozdítani volna hivatva. Ezeket szem előtt tartva, a javaslat 5-ik §-a oly értelmű rendelkezést tartalmaz, mely szerint úgy ez a fölösleg, valamint az elévülési határidőn belül fel nem vett biztosítéki tőkék és kamatok a vezetésem alatt lévő ministerium által kezelt s u. n. vagyontalan hivatalnokok özvegyei és árvái segélyezésére szánt alap vagyonának gyarapítására lennének fordítandók. A 6-ik §. az életbeléptetési és végrehajtási intézkedéseket tartalmazza. Budapest, 1903. évi márczius hó 20-án. Lukács László s. k., m. Tár. pénzügyminister.