Képviselőházi irományok, 1901. XXVI. kötet • 334-386. sz.
Irományszámok - 1901-346. Törvényjavaslat, a szolgálati biztosítékok megszüntetéséről
170 345. szám. említett állások előre láthatólag megszüntethetek lesznek; ezenfelül bizonyos mérvű munkakönnyebbülés fog a külső hatóságoknál is mutatkozni, a hol a biztosítékoknak a zár alóli feloldásával járó s többnyire évekig elhúzódó tárgyalások meg fognak szűnni. Végül az érdekelt tisztviselők szempontjából tekintve a biztosíték letételének kötelezettségét, nem szenved kétséget, hogy az különösen a szolgálat megkezdésének időpontjában, midőn a biztosíték összege aránylag legnagyobb, s azokra a tisztviselőkre, kik e czélra felhasználható magánvagyonnal nem rendelkeznek, súlyos teherként nehezedik; de ezenkívül a szolgálat további folyamán, a magasabb fizetésbe jutás eseteiben ez a kötelezettség legalább is egy év tartamára a fizetéstöbblet tényleges élvezetét kizárja, mert a mindenkori többlet V^-ad része szolgálati díj czímén vonatik le, %-ad része pedig a biztosíték megfelelő kiegészítésére fordítandó. A szolgálati biztosíték letételének megszüntetésével ez utóbbi levonás szüksége nem fog beállni, az ebbe az ágazatba tartozó tisztviselők, már kinevezést vagy előléptetést követő évben a mindenkori többlet 2 / 3-ának élvezetébe jutnak, s ígj a tervezett intézkedés az állami tisztviselők jelentékeny számának anyagi helyzetét az eddigi állapottal szemközt érezhetően megjavítaná. Mindezeknek a körülményeknek mérlegelése után, valamint figyelembe véve azt is, hogy a legtöbb európai állam az utóbbi időben a szolgálati biztosíték letételének kötelezettségét megszüntette, s hogy Ausztriában az erre vonatkozó törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás végett már benyuj tátott, a kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy nálunk a szolgálati biztosíték további fentartására különleges okok nem forognak fenn, s ehhez képest bátorkodom jelen törvényjavaslatot előterjeszteni. Ezeknek előrebocsátása után áttérek a törvényjavaslat rendelkezéseinek részletes indokolására. A javaslat 1. §-ában foglalt általános rendelkezés megszünteti az 1897. évi XX. törvényczikk 53. §-ában megállapított azt a kötelezettséget, mely szerint a pénz-, anyag- vagy egyéb értékek kezelésével és a kezelés közvetlen ellenőrzésével megbízott állami alkalmazottak szolgálati biztosítékot tartoznak letenni. Azok után, a miket a javaslatnak általános indokolásában erre vonatkozólag előadni szerencsém volt, e szakasz bővebb indokolást nem igényel; s csak azt jegyzem meg, hogy mivel a jelenleg fennálló kötelezettség bármely időpontban megszüntethető, az érdekelt tisztviselők szempontjából kívánatos, hogy a javaslatba hozott könnyítések minél előbb A^alósuljanak meg. Ezért bátorkodom javasolni, hogy a biztosíték letételének kötelezettsége a törvény hatályba léptének napjával, a mely a 6. §. szerint a törvény kihirdetése napjával esnék össze, szüntettessék meg. A javaslat 2-ik §-a kivételes intézkedéseket tartalmaz, a mennyiben a m. kir. zálogházaknál alkalmazott becsüsök biztosíték-kötelezettségét továbbra is fentartja, mely kivételes intézkedés az említett alkalmazottak különleges szolgálati viszonyaiban találja indokolását. A zálogházi becsüsök által leteendő biztosíték mérve jelenleg is a többi tisztviselőkre nézve kötelező szabályoktól eltérőleg van megállapítva, a mennyiben évi fizetésüknek nem 2 / 3 részét, hanem fizetésüknek kétszeresét teszik le biztosítékképen. Oka ennek az, hogy a becsüsök hivatásuk teljesítése közben leginkább vannak tévedéseknek kitéve, a mennyiben ők állapítják meg az elzálogosítandó tárgyak becsértékét, illetve azt, hogy mily összegű kölcsönt lehet az illető tárgyra adni. Minthogy pedig gyakoriak az oly esetek, hogy az elzálogosított tárgy nem váltatik ki, s ennek következtében árverésen értékesítendő, gondoskodni kell arról, hogy a helytelen vagy túlmagas becslésből az intézetet károsodás ne érhesse. Erre
